Z-ZS |
A zsolozsma legnagyobb részét a zsoltárok imádkozása teszi ki. Nyelvezetük az első pillanatra idegen és archaikus (a legrégibb zsoltárok mintegy 3.000 évesek). De ha elmélyültebben olvassuk őket, észre vesszük, hogy szavaik, képeik számunkra is ismerősek: a segítő kéz, a figyelő szem a boldogító fény stb... A zsoltárok az emberiség legtöbbet olvasott, leggyakrabban imádkozott szövegei... A zsoltárokat Jézus eljövetele előtt írták, azonban ez ne jelenti azt, hogy elévültek. Jézus maga is ezeket imádkozta itt a földön. Jézus a bennük foglaltakat beteljesítette, ezért mi már a zsoltárokat Jézus fényében értelmezzük, ebben a teljesebb értelemben imádkozzuk. Amikor tehát ajkunkra vesszük, akkor Jézussal, Jézus által, Jézusról, Jézushoz mondjuk a szavakat...
|
|||
A zsolozsma az Egyház nagy közösségi imádsága, és végzésével Krisztus Titokzatos Testének nagy ima-áradatába kapcsolódunk be. Ezt az imát Krisztus földi életében kezdte el (ő állandó imakapcsolatban volt Mennyei Atyjával...) és ezt folytatja most is a földön láthatatlanul Testének tagjai által. Ebből fakad ennek az imádságnak minden értéke és méltósága: - Krisztus imádásához kapcsolódunk, tehát Általa és vele imádkozunk... - önmagunk megszentelésének eszköze lesz, hiszen Krisztus közösségébe emel (tanít és kegyelemben részesít) - Krisztus Egyházának építésén munkálkodunk, mikor a szent zsolozsmát imádkozzuk. Így járulunk hozzá az emberek üdvözítéséhez. A zsolozsmát az Egyházért és az egész világért imádkozzuk. A zsolozsmát az imaórák liturgiájának nevezzük, mert a nap különböző óráira van szétosztva, hogy a múló időt szenteljük meg általa. Jézus szüntelen imádságra buzdította követőit. Ez a zsolozsmában úgy valósul meg, hogy a nap különböző óráiban imádkozva fordulunk Istenhez. Így az ima, mintegy átszövi a napunkat. Az Egyházban a szerzetesi közösségek és a papok rendszeresen végzik a zsolozsmát, és nagyon ajánlatos, hogy lehetőségünkhöz mérten a hívek is részt vegyenek benne közösségben vagy egyénileg. A zsolozsma zsoltárokból, himnuszokból, olvasmányokból és különféle könyörgésekből felépített, szabályosan rendezett imádság. Himnuszok: Istenhez intézett dicsőítő ének. Ezek a zsolozsma legköltőibb részei, az ünneplés sajátos jellegét, mondanivalóját foglalják össze. Olvasmányok: a zsolozsmában bőven olvassunk részeket a Szentírásból, sőt szentek, nagy egyéniségek írásaiból is, így tárul fel előttünk az Egyház lelki kincstára. Könyörgések: ezekben fogalmazzuk meg kéréseinket, kérésinkkel az egész Egyház, sőt az egész világ ügyeit Isten elé visszük. A zsolozsmában a zsoltárok 4 hetes ciklusban ismétlődnek. Egy nap zsolozsmája a következő imaórákból áll:>/strong> 1. Invitatórium (imádságra hívás) |
|||
görög: vakbuzgó, türelmetlen ember |
|||
sémi: négyszögletes tömbökből álló, felfelé lépcsőzetesen keskenyedő torony, tetején csillagvizsgáló szentéllyel; sumer, babilóniai és asszír templomok fontos alkotórésze. |
|||
Az i.e. első évezredben keletkezett, a hagyomány szerint Zarathusztra (Zoroaszter) által alapított dualisztikus vallás, amely szerint a világ a jó (a fény) és a rossz (a sötétség) erőinek a küzdőtere; mai követői a párszik. |
|||
I. Zwingli Ulrik 16. századi svájci reformátor tanainak híve, követője II. Zwingli tanaira jellemző, velük kapcsolatos |
|||
görög-latin: zsidó templom, imaház |
|||
görög-latin: egyházi gyűlés, fontos ügyben tartott papi tanácskozás |
|||