Z-ZS

Zsoltárok

A zsolozsma legnagyobb részét a zsoltárok imádkozása teszi ki.
A Szentírás 150 zsoltára az emberi imádkozás gazdagságát tárja fel. Vannak közöttük siralmak, könyörgések, ujjongó himnuszok és hálaadó énekek.

Nyelvezetük az első pillanatra idegen és archaikus (a legrégibb zsoltárok mintegy 3.000 évesek). De ha elmélyültebben olvassuk őket, észre vesszük, hogy szavaik, képeik számunkra is ismerősek: a segítő kéz, a figyelő szem a boldogító fény stb...

A zsoltárok az emberiség legtöbbet olvasott, leggyakrabban imádkozott szövegei...

A zsoltárokat Jézus eljövetele előtt írták, azonban ez ne jelenti azt, hogy elévültek. Jézus maga is ezeket imádkozta itt a földön. Jézus a bennük foglaltakat beteljesítette, ezért mi már a zsoltárokat Jézus fényében értelmezzük, ebben a teljesebb értelemben imádkozzuk. Amikor tehát ajkunkra vesszük, akkor Jézussal, Jézus által, Jézusról, Jézushoz mondjuk a szavakat...

Zsolozsma

A zsolozsma az Egyház nagy közösségi imádsága, és végzésével Krisztus Titokzatos Testének nagy ima-áradatába kapcsolódunk be. Ezt az imát Krisztus földi életében kezdte el (ő állandó imakapcsolatban volt Mennyei Atyjával...) és ezt folytatja most is a földön láthatatlanul Testének tagjai által. Ebből fakad ennek az imádságnak minden értéke és méltósága:

- Krisztus imádásához kapcsolódunk, tehát Általa és vele imádkozunk...

- önmagunk megszentelésének eszköze lesz, hiszen Krisztus közösségébe emel (tanít és kegyelemben részesít)

- Krisztus Egyházának építésén munkálkodunk, mikor a szent zsolozsmát imádkozzuk. Így járulunk hozzá az emberek üdvözítéséhez. A zsolozsmát az Egyházért és az egész világért imádkozzuk.

A zsolozsmát az imaórák liturgiájának nevezzük, mert a nap különböző óráira van szétosztva, hogy a múló időt szenteljük meg általa. Jézus szüntelen imádságra buzdította követőit. Ez a zsolozsmában úgy valósul meg, hogy a nap különböző óráiban imádkozva fordulunk Istenhez. Így az ima, mintegy átszövi a napunkat.

Az Egyházban a szerzetesi közösségek és a papok rendszeresen végzik a zsolozsmát, és nagyon ajánlatos, hogy lehetőségünkhöz mérten a hívek is részt vegyenek benne közösségben vagy egyénileg.

A zsolozsma zsoltárokból, himnuszokból, olvasmányokból és különféle könyörgésekből felépített, szabályosan rendezett imádság.

Himnuszok: Istenhez intézett dicsőítő ének. Ezek a zsolozsma legköltőibb részei, az ünneplés sajátos jellegét, mondanivalóját foglalják össze.

Olvasmányok: a zsolozsmában bőven olvassunk részeket a Szentírásból, sőt szentek, nagy egyéniségek írásaiból is, így tárul fel előttünk az Egyház lelki kincstára.

Könyörgések: ezekben fogalmazzuk meg kéréseinket, kérésinkkel az egész Egyház, sőt az egész világ ügyeit Isten elé visszük.

A zsolozsmában a zsoltárok 4 hetes ciklusban ismétlődnek.

Egy nap zsolozsmája a következő imaórákból áll:>/strong>

1. Invitatórium (imádságra hívás)

zelóta

görög: vakbuzgó, türelmetlen ember

zikkurat

sémi: négyszögletes tömbökből álló, felfelé lépcsőzetesen keskenyedő torony, tetején csillagvizsgáló szentéllyel; sumer, babilóniai és asszír templomok fontos alkotórésze.

zoroasztrizmus

Az i.e. első évezredben keletkezett, a hagyomány szerint Zarathusztra (Zoroaszter) által alapított dualisztikus vallás, amely szerint a világ a jó (a fény) és a rossz (a sötétség) erőinek a küzdőtere; mai követői a párszik.

zwingliánus

I. Zwingli Ulrik 16. századi svájci reformátor tanainak híve, követője II. Zwingli tanaira jellemző, velük kapcsolatos

zsinagóga

görög-latin: zsidó templom, imaház

zsinat

görög-latin: egyházi gyűlés, fontos ügyben tartott papi tanácskozás


Tartalom átvétel