A bazilika déli tornya alatt található kápolnába helyezték eredetileg a Boldogságos Szűz Mária kegyképét. 1759-ben a német eredetű Ruesmann Antal pálos szerzetes szülei örökségéből csodálatos oltárt faragott a kegykép számára. A kegykép főoltárra helyezése után a Szűzanya fatimai szobra került ide. Az oltár szobrai a Szűzanya szüleit, Szt. Annát és Szt. Joachimot ábrázolják. A fölső képen Szt. József látható. Az oltár ékessége négy megkapó szépségű angyal alak. A kápolnában található nyolcszögletű faragott keresztelő-medencét Keresztelő Szt. János és Jézus szobrai díszítik. A fogadalmi ajándékok rokokó vitrinje az „esztergomi üveges” ajándéka leánya csodás gyógyulásának emlékére. Ebben a kápolnában gyógyult meg Antal testvér maga is. Életének főműve a pesti rendház (ma: Központi Szeminárium) híres könyvtárberendezése.

Anjou Szt. Hedvig Nagy Lajos magyar király legkisebb leánya. 1378-ban nőül adták Vilmos osztrák herceghez. Lajos király Hedviget szánta a magyar, amíg nővérét, Máriát a lengyel trónra. Özvegye azonban megváltoztatta a végakaratát, s így Hedviget 1384. október 15-én lengyel királynővé koronázták. A lengyel urak elűzték Vilmost, s a 12 éves királynőt Jagello Ulászló litván fejedelemhez kényszerítették, aki ezért népével együtt megkeresztelkedett. Hedvig áldozata a katolikus egyházért, a lengyel és litván népért további tettekben nyilvánult meg. Számos adománnyal gazdagította a pálos rendet, s a krakkói egyetemet. Már életében a lengyel nép hőn szeretett Jadwigája volt, 1399.július 17-én, 25 évesen bekövetkezett halála után pedig szentként tisztelték. Hedvig 1379 és 1382 nyarán tartózkodott Nosztrán atyja kíséretében. Az eredeti oltárkép Aquinoi Szt. Tamást ábrázolta.

A magyar történelem nevezetes alakja Kapisztrán Szt. János. Jogot végzett, de a világgal meghasonulván ferences szerzetes lett. Kiváló szónok hírében állt, ezért III. Callixtus pápa megbízásából a török ellen keresztes hadjáratot hirdetni érkezett az országba. Az 1456. július 21- 23. között lezajló nándorfehérvári viadal meghatározó egyénisége volt a 70 éves szerzetes. Az ostrom után kitört pestis Teremtőjéhez vitte október 23-án. 1455-ben járt Nosztrán, ahonnan így írt: ”Aki testben szenteket akar látni, menjen Nosztrára!” Az oltárkép fölötti baldachin alatt a Hont megyei Nyéki Fekete család címere fedezhető föl, fölötte Avilai Szt. Teréz portréja látható. Az eredeti oltárkép Szt. Ágostont ábrázolta. Az oltárt Boldog Meszlényi Zoltán püspök - csaknem pontosan 13 évvel a kistarcsai internálótáborban bekövetkezett halála előtt- 1938. március 9-én szentelte föl.

A bazilika bal oldalának meghatározó mellékoltára a szerzetesség allegóriája. A kétszintes faoltár fókuszában Remete Szt. Pál imára tárt karokkal, az őt naponta kenyérrel tápláló hollóval látható. A kép balján pálos novicius alakja, jobbján a rend rajnai tartományában élt, csodatévő Boldog Kuno szobra áll. A fölső szinten - a Szent Istvánt megkeresztelő, 997-ben lengyel földön mártírhalált halt - Szt. Adalbert bencés szerzetes képét a vértanúság pálmaágával Boldog Csepelényi György és Teisz Henrik pálosok szobra keretezi. Az oltár csúcsán Immaculata szobor köti össze az Eget a földdel. A képek donátora Paulevics József váci kanonok, az oltáré Nádasdy László csanádi püspök, volt pálos szerzetes. Középen a Nádasdy címer látható.

Az oltárkép a magyar alapítású pálos rend fogantatásának pillanatát ábrázolja. Boldog Özséb esztergomi kanonok a zilált XIII. század derekán lemondva javadalmairól a pilisi remeték közé, a Pilisszántó közelében levő „hármas barlang” mellé költözött. Egy éjszaka, imádságos virrasztás közben, sok apró lángocskát pillantott meg az erdő sűrűjében, amint egymás felé közeledve egyetlen lobogó lánggá egyesültek közvetlenül Özséb atya keresztjénél. Úgy vélte a látomás alapján, hogy a pilisi szentéletű remetéket szerzetesrenddé kell szerveznie. Buzgólkodásának gyümölcse csak 38 évvel halála után érett be. A Szentszék 1308-ban ismerte el Első Remete Szent Pál Rendjét, a pálosokat. Az oltárképet a Szt. Hedvig és a Kapisztrán Szt. János oltárképpel együtt Köteles István festette. Az eredeti oltárkép Nepomuki Szt. Jánost ábrázolta.

Szent András apostol ábrázolása az ortodox egyházon kívül a pálos hagyomány és művészet elmaradhatatlan motívuma. Keresztelő Szt. János szavára Jézus követőjévé lett. Testvérét, Simon Pétert ő vitte el Jézushoz:”Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet".(Jn 1,41-42) A hagyomány szerint az ókori szkíták földjén - ahol a vándorló magyar törzsek a későbbiekben átvonultak – hirdette az Úr evangéliumát. Görög földön, X formára ácsolt kereszten lelte halálát 60-ban. A hat angyal keretezte kartus alakú oltárkép - vélhetően Endrődy Mihály pálos atya műve - Szt. András apostolt keresztjével ábrázolja. A golyvázott párkány fölötti baldachin alatt Szt. Anna képe látható a gyermek Szűz Máriával. Az oltár Szalkovics András nosztrai szabados ajándékaként készült el már 1726-ra, de fölszentelését Esterházy Károly – akkor váci püspök – 1760 augusztusában végezte el.

Krisztus Öt Szent Sebének tisztelete a pálos lelkiség meghatározó eleme. A bazilika kétszintes kegyoltára a remeteség allegóriája. Páratlan oltárképe 1760-tól az Öt Szent Seb Társulat főoltára volt. Az oltárképtől balra Keresztelő Szt. János, jobbra a szentföldi remeteségbe vonuló, s a kísértések ellen mellét kővel verő Szt. Jeromos szobra látható az általa meggyógyított oroszlánnal. A második szint központi alakja az Atanáz püspök köpenyével a haldokló Remete Szt. Pálhoz siető Remete Szt. Antal. A képet két híres vezeklő, balra az utcanőből szentföldi remetévé vált Egyiptomi Szt. Mária, Szt. Jeromos fölött pedig lelki leánya, a római gazdag életét Krisztusért elhagyó özvegy, Szt. Paula szobra keretezi. Az oltárt a gyermek Jézust tartó Szt. József szobra zárja.