Téged Isten dicsérünk, Téged Úrnak ismerünk.
Téged, örök Atyaisten, mind egész Föld áld és tisztel.
Téged minden szép angyalok, kerubok és szeráfkarok.
Egek és minden hatalmak, szüntelenül magasztalnak.
Szent vagy, szent vagy, erősséges szent Isten vagy.

Nagyságoddal telve Ég, Föld, dicsőséged mindent bétölt.
Téged dicsér, egek Ura, apostolok boldog kara.
Dicséretes nagy próféták súlyos ajka hirdet és áld.
Jeles mártírseregek magasztalnak tégedet.
Vall tégedet világszerte Szentegyházad ezerszerte.

Ó, Atyánk téged, s mérhetetlen nagy Fölséged,
S azt, aki hozzánk tőled jött le, Atya igaz Egyszülöttje,
És áldjuk veled vigasztaló Szentlelkedet.

Krisztus, Isten Egyszülöttje, király vagy te mindörökre.
Mentésünkre körénk szálltál, szűzi méhet nem utáltál.
Halál mérgét megtiportad, mennyországod megnyitottad.
Isten jobbján ülsz most széket, Atyádéval egy fölséged.
Onnan leszel eljövendő, mindeneket ítélendő.

(a következő versek alatt térdelünk)
Téged azért, Uram, kérünk, mi Megváltónk maradj vélünk.
Szentjeidhez végy fel égbe, az örökös dicsőségbe.
Szabadítsd meg Uram néped, áldd meg a te örökséged,
Te kormányozd, te vigasztald, mindörökké felmagasztald!

Zeng a harang hívó szóval e szép ünnep reggelén,
Összegyűltünk oltárodnál, kél szívünkben új remény.
Földi bajban, gyötrelemben, tűnik, múlik életünk:
Áldozatod erejében új életre ébredünk.

Dicsőség a magasságban, élő Krisztus teneked,
Szent halálod dicsősége megnyitá a mennyeket.
Békeségünk csak tenbenned van a földön minekünk,
Bízva lépünk nyomakiba, tudjuk: hozzád érkezünk.

Evangéliumra:

Uram Jézus, tenálad az örök élet igéje:
Biztosítja igazságát szentelt véred pecsétje.
Taníts minket égi szóval, hívj magadhoz Jézusunk,
Szent Igédnek világánál mennyországba eljutunk.

Hiszekegyre:

Krisztus Urunk, hiszünk néked, sziklán épül szent hitünk:
Életedet bizonyságul odaadtad, Istenünk.
A halálnak zord hatalmát nyitott sírod letörte,
A halandó, ki hisz benned, általad él örökre.

Felajánlásra:

Mit adhatok, szegény bűnös? Szívemből csak bűn fakad.
Te vagy értünk, Üdvözítőnk, a szeplőtlen áldozat.
A halandó mindig újra megtetézi vétkeit,
Nem ajánlhat elégtételt, hogyha Jézus nem segít.

De az oltár fehér gyolcsán újul egyre áldozat:
Bűneinkért felajánlod, édes Jézus, magadat.

Mennyországnak Királynéja,
Irgalmasságnak szent anyja,
Élet, édesség, reménység,
Üdvözlégy szép Szűz Mária!

Évának árva fiai,
Számkivetett maradéki,
Siralminak örökösi
Sok nyavalyáknak hajléki.

E siralomnak völgyében
Kik nyavalygunk nagy ínségben
Hozzád sóhajtunk mennyégbe,
Hol vagy örök dicsőségben.

Azért szószólónk, szemedet,
Fordítsd hozzánk kegyelmedet,
És a te bűnös népedet
Oltalmazzad híveidet.

Ó édes Szűz, irgalmadat,
Mutasd meg kegyes voltodat,
Holtunk után szent Fiadat,
Mutasd meg boldogságodat.

Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát:
Íme ezentúl boldognak hirdetnek az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre megmarad irgalma azokon, akik istenfélők.

Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta, hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres kézzel.

Gondjába vette gyermekét, Izraelt:
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan megígért,
Ábrahámnak és utódainak mindörökké.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.