Zeng a harang hívó szóval e szép ünnep reggelén,
Összegyűltünk oltárodnál, kél szívünkben új remény.
Földi bajban, gyötrelemben, tűnik, múlik életünk:
Áldozatod erejében új életre ébredünk.
Dicsőség a magasságban, élő Krisztus teneked,
Szent halálod dicsősége megnyitá a mennyeket.
Békeségünk csak tenbenned van a földön minekünk,
Bízva lépünk nyomakiba, tudjuk: hozzád érkezünk.
Evangéliumra:
Uram Jézus, tenálad az örök élet igéje:
Biztosítja igazságát szentelt véred pecsétje.
Taníts minket égi szóval, hívj magadhoz Jézusunk,
Szent Igédnek világánál mennyországba eljutunk.
Hiszekegyre:
Krisztus Urunk, hiszünk néked, sziklán épül szent hitünk:
Életedet bizonyságul odaadtad, Istenünk.
A halálnak zord hatalmát nyitott sírod letörte,
A halandó, ki hisz benned, általad él örökre.
Felajánlásra:
Mit adhatok, szegény bűnös? Szívemből csak bűn fakad.
Te vagy értünk, Üdvözítőnk, a szeplőtlen áldozat.
A halandó mindig újra megtetézi vétkeit,
Nem ajánlhat elégtételt, hogyha Jézus nem segít.
De az oltár fehér gyolcsán újul egyre áldozat:
Bűneinkért felajánlod, édes Jézus, magadat.
S hogyha vétkünk sokasága ezerannyi volna még:
Áldozatod tiszta lángján vétkünk szennye mind elég.
Szent, szent-re:
Hódolattal dicsőítnek az angyali seregek,
Imádattal leborulnak a bűnbánó emberek.
Szent vagy, szent vagy, szent vagy, Jézus, örök élet királya!
Boldog, aki dicsőséged hívő szívvel imádja.
