Biblia |
A Biblia azoknak a könyveknek a gyűjteménye, amelyeket a zsidó és a keresztény vallás szenteknek és isteni eredetűnek ismer el, és mint ilyeneket a hit és az erkölcs alapnormájának tart. A zsidó és a keresztény Biblia nem esik pontosan egybe egymással. A zsidók szent könyvei az időszámításunk előtti évszázadokban, a zsidó vallás keretei között jöttek létre, míg a speciálisan keresztény iratok a kereszténység történetének legkorábbi szakaszában születtek meg. A zsidók a keresztény érában született könyveket nem fogadják el, míg a keresztények a zsidók körében létrejött szent könyveket maguk is szentnek tartják. |
|||
URUNK JÉZUS KRISZTUS SZÍNEVÁLTOZÁSA Ez az ünnep Jézus életének arra a csodás esetére emlékeztet, amikor Péter, Jakab és János apostolok előtt (akik később az Olajfák hegyén halálfélelmének tanúi voltak) egész alakját a benne rejlő isteni erő sugározta át. Eme titok liturgikus megdicsőítésének nyomai: a VII. századba nyúlnak vissza. Már akkor olvasták ezt az evangéliumot a második böjti vasárnap vigíliai miséjén, de ez maradt az evangélium akkor is, amikor a vigíliai ünneplést az előtte lévő szombat reggelre tették. A megdicsőülés ünnepét augusztus 6-án III. Kalixtus pápa (1455-58) rendelte el hálaünnepül, annak emlékére, hogy Hunyadi János a török fölött Nándorfehérvárnál az 1457. évben győzelmet aratott. (Ennek emlékét hirdeti még ezenkívül a déli harangszó is az egész világon.) A megdicsőülés régi hagyományok szerint a Tábor hegye. Ez egy 662 méter magas hegy; 10 km távolságra Názárettől keletre, A hegyen már Ilona császárnő három hajlékot építtetett: a Megváltó templomát és két oratóriumot vagyis kápolnát. Introitus: Villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett. Mily kellemesek a te hajlékaid, seregeknek Ura, sóvárogva vágyakozik lelkem az Úr udvaraiba.
|
|||
Mikro és makrokozmosz Az ókori keleti teremtésmítoszok - így a legismertebb akkád Enuma elis is - a világ keletkezését istenek születése formájában mutatják be. A teremtetlen őskáoszban, amely rendszerint sós-és édesvizek kavargása, elválasztatlanul együtt van a világ két ősi princípiuma, egy hímnemű és egy nőnemű istenség. Az ezek szétválását követő nemi egyesülésből jönnek létre a többi istenek, a világosság és a sötétség, a felső világ és az alsó világ, valamint a különböző égitestek. Hogy az így kialakult világ vissza ne zuhanjon ismét a káoszba, rendfenntartóra, uralkodóra van szükség. Ezt a szerepet harc révén szerzi meg valamelyik fiatal istenség azáltal, hogy legyőzi az ősi isteneket. Ha ezzel az elképzeléssel egybevetjük a hatnapos teremtéstörténetet, könnyen észrevehetjük, hogy a bibliai elbeszélés szerzője élesen szembefordul a világról alkotott ilyen fajta mitikus szemlélettel és a monoteizmus, az egyistenhit szellemében értelmezi át az ősi elképzeléseket. |
|||
ÓSZÖVETSÉG: Mózes első könyve 1Móz Mózes második könyve 2Móz Mózes harmadik könyve 3Móz Mózes negyedik könyve 4Móz Mózes ötödik könyve 5Móz Józsue könyve Józs Bírák könyve Bir Rut könyve Rut Sámuel első könyve 1Sam Sámuel második könyve 2Sam Királyok első könyve 1Kir Királyok második könyve 2Kir Krónikák első könyve 1Krón Krónikák második könyve 2Krón Ezdrás könyve Ezdr Nehemiás könyve Neh Tóbiás könyve Tób |
|||
