Azt mondjuk hitehagyónak, aki keresztény hitét elhagyja. Görögül "aposztata". (A török korban renegátnak nevezték a hitehagyót).

görög: a szentek tisztelete

1. A Bibliában Izrael népének egyik neve. 2. A zsidó nép nyelve az ókorban (ma Izraelben az újhéber nyelvet, az ivritet beszélik). 3. zsidó.

görög: eretnekség; a hivatalos, a kötelező nézetektől eltérő felfogás

görög: fej alakú, fémből készült ereklyetartó

héber-latin: üdv, dicsőség (Istennek)

latin: egyházi himnuszok kéziratos vagy nyomtatott gyűjteménye