A liturgikus ruháknál a színek szimbolikusan kifejezik az ünnepelt hittitok sajátságos jellegét, ill. a keresztény hívek lelkületét.

1. FEHÉR: a világosság szimbóluma. Az Úr Jézus ünnepein használjuk, aki "világosság atyja" és a "világ világossága". De jelképe a tisztaságnak és a mennyei dicsőségnek is, ezért használjuk a Szűzanya és a szentek ünnepein.

2. PIROS: a tűz és a vér színe, a Szentlélek szeretetének és a Megváltó önfeláldozásának szimbóluma. Pünkösdkor, Virágvasárnap, Nagypénteken és vértanú szenek ünnepén használjuk.

3. ZÖLD: a tavasz és a reménység színe. Rendszerint vasárnapokon, a feltámadás emléknapjain használjuk, hogy vele a föltámadásba és az örök életbe vetett reményünket fejezzük ki.

4. VIOLASZÍN: a bűnbánatot és a lemondást juttatja eszünkbe. Adventben és nagyböjtben használjuk.

5. FEKETE: a gyász és halál színe. Temetéseken, halottakért mondott miséken használjuk. Újabban azonban a gyászmisékre inkább a violaszínt ajánlja az Egyház, kifejezve azt, hogy gyászunkat az Isten irgalmába és a feltámadásba vetett hit enyhíti.

6. ARANY: ez helyettesítheti a fehéret, zöldet és a pirosat.

A kisebb egyházi rend tagja, feladata a szentírási részek felolvasása az istentiszteleten.

A nyugati egyházban ünnepeken a szent ruhákat (pl.: miseruha) az adott ünnep jellegének megfelelő színben viselik. Fehér szín: húsvéti időszak és karácsony, az Úr ünnepein (kivéve a szenvedésre vonatkozóan), Szűz Mária és a nem vértanú szentek ünnepén, és néhány más alkalommal: Mindenszentek, Szent Pál megtérése ünnepén. Piros szín: Virágvasárnap, Nagypéntek, Pünkösd, az Úr szenvedésének ünnepein, az apostolok és evangélisták, valamint a vértanúk ünnepén. Zöld szín: Évközi vasárnapok és hétköznapok. Lila szín: Ádvent és nagyböjt idején. Fekete szín: Gyászmise. Rózsaszín: Ádvent III. és nagyböjt IV. vasárnapján.