latin: a református legátust kísérő és ünnepi köszöntőt mondó kisdiák (vö. legátus)
2. ritk. katolikus kolduló szerzetes

Újrakeresztelők; szigorú életszabályt követelő protestáns szekta, illetőleg ennek tagjai (a 16. századi holland alapító, Menno Simons nevéről)

héber-latin: Megváltó -Jézus Krisztus (a zsidóktól várt megváltó, akit az ószövetségi próféták megjövendöltek)

angol (görög): az anglikán egyházból kivált, az egyéni megtérés fontosságát hangoztat protestáns felekezet

görög-latin: katolikus püspök (érsek), akinek joghatósága egyházmegyéjén kívüli területekre is kiterjed
2. Valamely keleti keresztény egyház vezető főpapja.
3. A görögkeleti egyházban rangban a pátriárka után következő főpap.

héber: a zsidó lakások bejáratának jobb ajtófélfáján található, Mózes egyes igéit tartalmazó pergamenttekercs tokban

latin: a ktolikus egyházi szertartásnál a papnak segédkező, többnyire fiatalkorú személy

görög: a Földközi-tenger mellékén honos, fehér virágú örökzöld dísznövény 2. menyasszonyi koszorú

latin: bánbánó zsoltár (kezdő szavai: miserere mei, Domine! - könyörülj rajtam, Uram!)

héber: az első héber írásos zsidó törvénygyűjtemény; kiegészítéseivel, szövegmagyarázataival együttesen alkotja a talmudot