(Institutum Famularum Jesu in SS. Eucharistiae Sacramento)

(Servantges de I'Eucharistie)

A kongregációt a franciaországi Toulouse-ban Onesima Marie Gubret alapította 1857-ben.
A közösség célja az Oltáriszentség imádása.
Sajátos feladatuknak tekintik, hogy a papokért imádkozzanak. A nővérek, követve az Alapító példáját, erre a szándékra ajánlják fel életüket.

A kongregáció jelmondata: "Lélekben és igazságban imádjuk az Eucharisztiát."

Egymást így köszöntik: Vivat Jesus Hostia!

Iskolákban, gyárakban, kórházakban dolgoznak, egyházközségekben és a szociális gondozás területén működnek. Nem viselnek megkülönböztető szerzetesi ruhát.
A kongregáció tagjainak száma 6 házban mintegy másfélszáz.

Központjuk:
31 Rue de la Dalbade
F-31000 Toulouse

Magyarországon Piliscsabán (Klotildliget) volt egy házuk.

Címük: Maróthy Erzsébet (?)ű6726 Szeged, Vedres u. 1/a.

"Dicsérd, Sion, Üdvözítőd,
Jó pásztorod, hű segítőd,
Áldja hangos éneked.
Himnuszt mondj, egész szíveddel,
Szóddal úgyis nem érhedd el,
Méltón nem dicsérheted.
Kegyes pásztor, igaz étek:
Édes Jézus! kérünk téged,
Te legeltesd, védd a néped,
Te mutasd meg kegyességed,
Fönn az élők közepett.
Mindenható fejedelmünk,
Engedj asztalodra lelnünk,
S testvérül engedd ölelnünk
Odafönn a szenteket."

(Aquinói Szent Tamás: Dicsérd, Sion)

(Societas Religiosarum Sanctissimi Cordis Jesu)


Szent Szív Társaság címere
Alapította Barat Szent Magdolna Zsófia, 1800. november 21-én Párizsban.
A Szent Szív szerzetesi közösség hivatása: hogy a nővérek elmélyedve Jézus szeretetének misztériumában vele egyesülten éljenek, hozzá hasonlóvá váljanak, s így tanúságot téve róla, mások előtt is felfedjék Jézus szent Szívének szeretetét.

Életük értelme, sajátos karizmájuk tehát az Atya irgalmát és szeretetét közvetítő Szent Szív megdicsőítése.


Barat Szent Magdolna Zsófia
Jelszavuk: „Cor unum e tanima una in corde Jesu!”
Egy szív és egy lélek Jézus Szívében!

Küldetésük, apostoli munkaterületük a nevelés és a lelki vezetés, főképp az ifjúság, a szegények, az élet értelmét keresők, az emberi kibontakozásért küzdők körében.
Testvéri közösségük központja az eucharisztikus Jézus. Ő ad erőt az egész világot átölelő apostoli küldetésük teljesítéséhez.

Az alapító Barat Magdolna Zsófia 17798. december 12-én született a burgundiai Joigny-ban. Meghalt 1865. május 25-én Párizsban. Halálakor már több mint 3500 Szent Szív nővér működött Európa és a két Amerika 89 intézményében. XI. Pius 1925. május 25-én avatta szentté.

(Missionaries of Charity)

Alapította az albán származású Kalkuttai Teréz anya Kalkuttában, 1950-ben.
Teréz anya


A kongregációt segítő munkatársak Nemzetközi Társulata 1954-ben jött létre. A Szeretet Misszionáriusai mellett Teréz anya szemlélődő közösséget is alapított: Az Ige Nővérei kontemplatív ág 1976-ban született meg.

1989-es adatok szerint a Szeretet Misszionáriusainak száma 2873 (több mint félezer újonccal); kereken 50 országban működnek, több mint 350 alapításban.

Az ismert hármas fogadalomhoz a nővérek egy negyediket csatolnak: a szegények között is a legszegényebbeket akarják szolgálni. Lelkiségüket a radikális szegénység, a szemlélődő ima, az élet tisztelete jellemzi. Hiszik és vallják, hogy Krisztust szolgálják minden emberben.


Teréz anya II. János Pál pápával

(Congregatio Sororum Servarum Mariae)

Szervita Nővérek címere

Az ősi szervita Rend női ágát 1332-ben Falconieri Szent Julianna (+ 1341) alapította.

A pápai jóváhagyást 1424-ben nyerte el.
A magyar kongregáció létrehozása Marchi M. Cirill szervita és Baitz M. Erzsébet nevéhez fűződik.
Az alapítás 1922. aug. 23-án, Benici Szent Fülöp ünnepén történt. Egyházi jóváhagyás: 1924.

A szervita nővérek lelkiségének sajátos vonása a Fájdalmas Anya tisztelete és megszerettetése.
Szűz Mária szolgálói az ifjúságot, elsősorban a szegény és elhagyatott gyermekeket és a züllés veszélyének kitett leányokat nevelték és oktatták a keresztény életre.

Keresték a kapcsolatot a családokkal is, hogy segítsék őket testi-lelki szenvedéseikben. Rákosszentmihályon elemi iskolát és internátust, Feldebrőn óvodát és elemit, Budapesten (Nefelejcs u.) óvodást, napközi otthont, Kondoroson és Győrött elemit és óvodát vezettek. Kőszegen saját házukban tartottak fenn ugyancsak egy óvodát és egy napközi otthont; itt állami gondozottakkal foglalkoztak. Összesen 18 helységben működtek.
1950-ben 110 volt a magyar szervita nővérek száma.

Címük: Kulhanek M. Johanna (?)
1063 Budapest, Bokányi D. u. 30.

(Societas Missionos Socialis)

A rend címere: Szociális Missziótársulat címere

Alapította 1908-ban Farkas Edit (3 1942), ihlette és támogatta Prohászka Ottokár.

"A társulat tagjai Istenből induljanak ki szociális működésükben: mivel szeretik Istent, azért akarnak segíteni a társadalom bajain, segíteni legalább valamiképp a sok szenvedőn, neveletlen, züllő emberen. Életük útja nem a gondtalan utasé, hanem az irgalmas szamaritánusé". (Konst. 87.).

"Sajátos tisztelettel kell kezelniük a gyermeket, a könnyelmű fiút és leányt, az erkölcsi érzéseiben ronggyá tépett nőt, a meghasonlott és elkeseredett férfit. Hisszük ugyanis, hogy halhatatlan lelkük van, veszélyben forog örök életük, s Isten országát vissza lehet bennük állítani" (Konst.88.).

A társulat apostoli célkitűzése: Isten, a haza és az embertestvérek szolgálata, Krisztus szociális uralmának megvalósítása.


Farkas Edit
A Társulat apostoli tevékenységi köre rendkívül tág és sokirányú:
Szociális munka: családvédelem, missziós házak, kórházmisszió, börtönmisszió, gyármisszió, szegénygondozás, gyermekvédelem; liturgikus apostolkodás: lelkigyakorlatok szervezése, könyvkiadás, egyházi ruhák készítése, családfelajánlások; katolikus nőmozgalom: családanyák és leányok vallási, szociális és karitatív kiképzése, asszonyszövetségek, kulturális rendezvények, nőmozgalmi és ifjúsági lapok kiadás; ifjúsági mozgalom: leányklubok, leányegyesületek, kistestvérmozgalom.

Mindezeket a munkákat a missziós nővérek a következő helységekben folytatták:
Budapest, Csobánka, Szikszó, Balatonboglár, Nagykanizsa, Dunaföldvár, Pécs, Győr, Tiszaszalka, Komárom, Békéscsaba, Debrecen, Zalaegerszeg és Csepel.

1950-ben a társulatnak kereken 200 nővére és kiterjedt külső munkatársi köre volt.

(Societas Sororum Socialium)
Slachta Margit
A bencés szellemű modern magyar közösséget Slachta Margit alapította 1923-ban azzal az apostoli célkitűzéssel, hogy lélekben megszentelődött, hivatásos és képzett munkaerőket állítson be a modern élet minden területére, ahol erre karitatív, szociális, valláserkölcsi, egészségügyi, kulturális, nőmozgalmi és állampolgári vonatkozásban, gyermek-, nő- és családvédelmi szempontból szükség van. A társaság a külföldre szakadt magyarok szolgálatát is feladatának tekintette.

A Szociális Testvérek zsinati szellemben megújított és 1986-ban jóváhagyott szabályzatát Paskai László bíborosprímás 1989. június 29-én megerősítette.

A társaság sajátos karizmája: a Szentlélek kultuszának terjesztése. Jelvénye is a Szentlelket ábrázolja galamb képében.
A tagok azért mertek mindig rendkívüli feladatokra vállalkozni, mivel bíztak a Szentlélek vezetésében.

A 40-es években a szociális testvérek hat ország 25 városában működtek. 1950-ben a testvérek száma 200 volt.

A szerzetes kongregáció - teljes nevén: Szűz Mária, a Világ Szőzelmes Királynője Engesztelő Leányai - 1947-ben jött létre magyar földön. Mindszenty bíboros a válságos idők küszöbén hívta életre azzal a céllal, hogy a nővérek Szűz Máriával együtt engeszteljenek a világot elárasztó bűnökért. A közösség elsődleges hivatása az állandó szentségimádás. A nővérek életüket az Egyház felmagasztalásáért, a papok megszentelődéséért és az egész világ üdvösségéért ajánlják fel.

A kongregáció kimondottan szemlélődő közöség. A nővérek életük fenntartását, a mindennapi kenyeret saját kezük munkájával biztosítják.

Az első közösséget Mária Natália nővér vezette. Az első fogadalom letételére 1948-ban, Nagyboldogasszony évében került sor Alsószentivánon. Innen Soltvadkertre költöztek a nővérek: itt éltek a szétszórtságig: a pálosoknál kapott lakás és ellátás fejében házi és kerti munkát végeztek, imádkoztak és engeszteltek.
A közösségen belül az elmúlt évtizedekben sem szűnt meg a szemlélődő-engesztelő ima, az áldozatos vezeklő élet.

Dankó László érsek hozzájárult, hogy Szűz Mária Engesztelő Leányai a kalocsai főegyházmegyében telepedjenek le.

Címük: Kovácsics Mária Natália (?)
9631 Hegyfalu, Kossuth Lajos u. 15.

Rendi címer: Vizitáció rendi címere

Alapította: Szent Ágoston Regulája szerint Szalézi Szent Ferenc (1567-1622) és Chantal Szent Franciska (1572-1641) 1610-ben, a franciaországi Annecyben.
Bogner Mária Margit

Szigorú klauzúrás, szemlélődő rend, tagjai nem folytatnak külső apostoli tevékenységet. Az egyes kolostorok függetlenek egymástól, több országon belül azonban már federációt alkotnak.
Chantal Szent Franciska

Az alapítók célja azt volt, hogy Istennek olyan bensőséges, elmélkedő életet folytató szerzeteseket ajánljanak fel, akik lélekben és igazságban imádják és szolgálják Őt.

A vizitációs apácák életmódja Szalézi Szent Ferenc kiegyensúlyozott bölcsességét, szelíd mértéktartását tükrözi. Hiányzik a szemlélődő rendekre általában jellemző nagy külső szigor, a kemény vezeklés. A vizitációs apácának a szürke hétköznapok jobbára észre sem vett áldozataiban kell törekednie a tökéletes istenszeretetre. A rend legfőbb célja: Isten végtelen, megelőző szeretetének viszonzása. Ebből következik a mély alázat Istennel szemben és nagy-nagy szelíd szeretet a testvér iránt.

(Societas Mariae Virginis)

A Társaság az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Mária Kongregációban jött létre 1926-ban. Tagjai Szent Ignác szellemében azt tartották céljuknak, hogy elvegyülve az emberek között a lelkipásztori munkában a papok segítői legyenek, nem keresve mást, mint Isten nagyobb dicsőségét és testvéreik üdvösségét. Nem válogatnak a munkában, nem zárkóznak el a világtól; életmódjuk, ruházatuk egyszerű, feltűnés nélküli. Áldozatos életet élnek.

A legmagasabb fokú imaélet és a tevékeny apostoli szolgálat legtökéletesebb példaképe a Szűzanya. A társaság életeszménye ennek a szemlélődő és ugyanakkor tevékeny apostoli életmódnak állandó egyensúlya. Bizalommal tekintenek Máriára és Őt állítják maguk elé követendő példának.

Szűz Mária Társasága 1948-ban kapta meg a szerzetesek Kongregációjának jóváhagyását. Az alapító, Ván Zsuzsanna Mária Mindszenty bíboros kezébe tette le örök fogadalmát, őtőle kapott megbízást a Társaság további vezetésére.

A franciaországi La Trappe ciszterci apátja, Armand Rancé (+ 1700), az 1662-es citeaux-i nagykáptalanon sürgette a Rend eredeti fegyelmének visszaállítását. Sok követőre talált. A Szigorúbb fegyelmű ciszterci közösség szabályait XI. Ince pápa hagyta jóvá 1678-ban. A Reformált Ciszterciek - Trappisták - 1892-ben váltak el teljesen az eredeti Ciszterci Rendtől.
Notre Dame d'Igny

A trappista monachusok és apácák élete alig tér el egymástól. Állandó hallgatásban, rendkívül szigorú életkörülmények között, szüntelen imában és kemény fizikai munkát végezve élnek. Úgy, mint annak idején Szent Bernát és társi.

A trappista apácák átlagos napirendje:
- hajnali fél négykor elimádkozzák a matutinumot, ezt a ledtio divina követi,
- 6 óra körül eléneklik a ludest, majd közös szentmisén vesznek részt,
- ezután az apátnő kapitulumot tart; a Regulát magyarázza, oktatást ad, illetve a közösség ügyeivel foglalkozik,
- 9-kor elimádkozzák a tertiát, utána ki-ki az engedelmesség által megszabott munkáját végzi,
- 12-kor sexta, majd ebéd,
- rövid pihenő után fél 3-kor nona,
- aztán ismét munka az 5-kor kezdődő vesperásig,
- lectio divina, elmélkedés majd böjtös vacsora után a közösség ismét a templomba vonul, hogy elimádkozza a completoriumot és elénekelje a hagyományos Salve Rginát,
- lefekvés 8 ára körül.