(Societas Religiosarum Sanctissimi Cordis Jesu) Életük értelme, sajátos karizmájuk tehát az Atya irgalmát és szeretetét közvetítő Szent Szív megdicsőítése. Küldetésük, apostoli munkaterületük a nevelés és a lelki vezetés, főképp az ifjúság, a szegények, az élet értelmét keresők, az emberi kibontakozásért küzdők körében. Az alapító Barat Magdolna Zsófia 17798. december 12-én született a burgundiai Joigny-ban. Meghalt 1865. május 25-én Párizsban. Halálakor már több mint 3500 Szent Szív nővér működött Európa és a két Amerika 89 intézményében. XI. Pius 1925. május 25-én avatta szentté. A társaság első misszionáriusa, Duchesne Philippina, 1769. augusztus 29-én született Grenoble-ban, imában és az indiánok szolgálatában eltöltött termékeny élet után 1852. november 18-án halt meg az észak-amerikai St. Louisban. A belépés előfeltétele: a Krisztus iránti személyes, nagylelkű szeretet, apostoli küldetéstudat, az emberek szolgálatára irányuló akarat és a felelősségvállalás képessége. A jelöltidő: 6-12 hónap, ez a kölcsönös megismerés ideje. A kétéves újoncidő célja Krisztus szeretetének elmélyítése. Az ideiglenes fogadalom 3-9 évet foglal magában. 4-5 hónapos próbaidő után (elmélyült előkészület Rómában, nemzetközi csoportban) következik az örök fogadalom, a végleges szeretetszövetség Jézussal. E szeretetegység jeleként a nővérek ezüst karikagyűrűt viselnek. A Szent Szív Társulat központi anyaháza: Via Adolfo Gandiglio, 27. Magyarországon a Társaság 1883-ban telepedett le. Ekkor nyílt meg a Philippineum, majd 1914-ben a Sophianum, Ezt a két rendházat és iskolát 1950-ben 100 Szent Szív nővérnek kellett elhagynia. Címük: Barat Szent Magdolna Zsófia gondolataiból: „Annál bensőségesebben kell szeretnünk az Isteni Szívet, minél több ember sebzi meg vagy feledkezik el róla. |
|||