Kérlek téged, uram, Jézus Krisztus, e világnak Megváltója, a te szent testednek és vérednek áldozatáért, amelyet vigasztalásunkra rendeltél: adj nekem olyan tiszta szívet, amellyel méltán járulhatok szent asztalodhoz. Te mondottad, uram, hogy aki e kenyérből eszik, benned lakozik és te őbenne, és az meg nem hal soha. Azért, ó igaz Kenyér, gyógyítsd meg az én szívem sebeit, hogy érezze szerelmednek édességét, és kívüled ne tudjon semmi gyönyörűséget, ne kedveljen semmi szépséget, ne kívánjon más szeretetet.
Ó tisztaságos Kenyér, amely magában foglal minden gyönyörűséget, add, hogy ezzel tökéletesen megelégedjék az én lelkem. Te légy zarándokságomnak úti kenyere, amely erőt adjon gyarlóságomnak, hogy az Isten szent hegyére felérhessek.
Ó szent, eleven, szép, tiszta Kenyér, amely az égből szállottál alá és életet adsz e világnak, jőjj be az én szívembe és alakítsd azt tiszta hajlékoddá!
Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jőjj és ismét oktalan állatok istállójába helyeztessél, mint születésed napján. De mégis bátorsággal járulok szent testedhez, mivel te hívsz engem, méltatlan szolgádat; és zzal mutatod végtelen irgalmadat, hogy nemcsak az igazakat és egészségeseket, de a bűnösöket is jóvoltodban részesíted.
Jőjj be, Uram, az én hajlékomba, mint régen Zakeus házába és adj szívemnek oly tökéletes jóságot, hogy tekívüled ne keressen világi vigasságot, hanem teveled megelégedjék, most és mindörökké. Ámen.
Pázmány Péter
