Mülléder Mari: A lélek dolga (Reményik Sándor emlékére)

Mikor az árnyalatok mozdulnak
időben és térben - Újjászületek
Istenben hajnali friss kötésben
s alkonyatkor, elfáradt fényben

Hallgat bennem a kicsi "én" dala
Olykor felesleges is a beszéd, a
vér szava, mely perel szüntelen
Lélek dolga, hogy igazabb legyen

Nem a mi dolgunk igazságot tenni
A mi dolgunk: Emberként élni és
szeretni. "A vér szava: semmi. A
lélek: a Minden" Hazátlan elítélt,
aki nem szeret: semmije nincsen.

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítás” gombbal rögzíthető.

"Nem a mi dolgunk igazságot

"Nem a mi dolgunk igazságot tenni
A mi dolgunk: Emberként élni és
szeretni."
Bocsánat,hogy kiragdtam a versből ezt a két sort,de számomra ez egy csodálatos utravaló,egy intelem,egy parancsolat.Valóban nem a mi dolgunk igazságot tenni és mégis nap-napután szembesülünk a valós "igazságtételekkel".Világi emberek ezt ugy teszik ,mintha Isten rájuk ruházta volna a hatalmát.Emberként élni,nyilatkozni,cselekedni,másokat megitélni, milyen nagyszerű és magasztos lehetne.
A szeretet,másokat szeretni az Isten legnagyobb ajándéka.Nem élünk vele,nem akarunk élni vele.Félelmet,bosszuságot,kilátástalanságot kelteni nagyobb dolog,mint szeretetet,megértést,együttérzést adni.Valóban csak ennyire vagyunk emberek,valóban csak ennyire hiszünk??Bizzunk Istenben,hogy az emberi alakoskodást megbocsájtja nekünk és rávezet arra az útra ahol a szeretet virága nyilik mindkét oldalon.
Lehet,hogy 57 évesen nagyon csalódott vagyok,de azért könyörgök Istenhez mert szeretném azt a sok bánatot,szomoruságot mosolygásra váltani,ami az utóbbi hónapokban ért.
Köszönöm,hogy leirhattam ezt a pár sort.

Adja Isten, hogy sikerüljön

Adja Isten, hogy sikerüljön az a mosoly!
Zita