Adorans

Portugáliában a 'Cova d'Iria (Iriai völgy)-ben található Fatima, a legnagyobb Mária-kegyhelyek egyike. 1916.május 13-tól, 1917.október 13.-ig, először három alkalommal angyal-jelenés, majd hat alkalommal a Boldogságos Szűzanya megjelenése nyomán alakult világméretű kegyhellyé. Három egyszerű, kis pásztorgyereknek, Santos Lucia-nak, (10 éves), s két unokatestvérének, Marto Ferenc (9 éves) és Jácintának (7 éves) megjelent a béke angyala és imára buzdította őket, majd mint Portugália őrzőangyala az áldozatra buzdította őket.

A Szent Szűz, először 1917.május 13.-án jelent meg a ’Béke Völgyében’ és a rózsafüzér imádkozását kérte a gyermekektől, és azt, hogy 6 hónapon át ugyanezen időben jöjjenek el hozzá. A Szűzanya imádságot, áldozatot, engesztelést kért tőlük. A gyermekeket és családjaikat az "ellenpártiak"súlyosan megfenyegették, de a Szentszűz megígérte nekik az égi eredetét bizonyító nagy eseményt. Elérkezett október 13-a, amikor közel 70.000 ember volt tanúja a fatimai ’napcsodának’. – A három gyermek előre meghatározta a helyet és az órát, ahol a csoda be fog következni. A jelenség 30-40 km távolságban is észlelhető volt. Lucia kérdésére, hogy: „Asszonyom, ki vagy és mit óhajtasz tőlem?” a Madonna így felelt: „Én vagyok a Rózsafüzér Királynője. Szeretném, ha egy kápolna épülne e helyen tiszteletemre, amelyben mindennap imádkozzák a rózsafüzért. „. Az embereknek meg kell javulniuk, és bűneikért bocsánatot kell kérniük!” –Végül szomorú tekintettel és esdő hangon kérte : „Ne sértsék tovább az emberek az Úr Jézust, akit már amúgy is olyan nagyon megbántottak!”

-A Szent Szűz búcsút vett a kis látnokoktól. Megnyitotta kezét, amely sugarakat vetett a nap felé. E pillanatban megkezdődött a hallatlan ’napcsoda’, miközben a gyermekek tanúi voltak egy másik jelenésnek, mely a nap mellett mutatkozott három folytatólagos képben. – Először a Szent Családot látták, a nap jobboldalán; majd Lucia Jézust látta jobbról, balról pedig a Hétfájdalmú Szűzanyát, végül megjelent a Kármelhegyi Boldogasszony, kezében a skapuláréval. (’Vállruha’ melyet a Szent Szűz Stock Szt. Simon által a kármelita rendnek ajándékozott lelki oltalma jeléül.)

Skapuláré

Azóta 2002-ben II.János Pál pápa egy negyedikkel a ’világosság’ titkaival kibővítette és 2002.október 7.-étől 2003.október 7.-ig elrendelte a ’Rózsafüzér Évét’ és külön pápai buzdítást írt „Rosarium Virginis Marie” cimű levelével.

A napcsoda így zajlott le :

A Szűzanya kitárt kezeiből a napra vetítődő sugarat látva Lucia felkiáltott : „Nézzétek a napot !” – A borús és esős délelőtt után mindenki az égre tekintett s akkor 12 percen át megdöbbentő és egyedülálló látványban volt része : A felhők szétoszlottak. A felhőtlen kék égen a delelő nap szokatlan színűre változott, bele lehetett nézni, anélkül, hogy vakítana. Majd hirtelen meginog, láthatóan mozog és végül, mint egy tűzkerék, saját tengelye körül forogni kezd minden irányban. Közben óriási fénynyalábokat lövell ki minden irányban a szivárvány különböző színeiben. Csodás színpompába öltözteti az eget és a földet s a beláthatatlan tömeget, mely megdöbbenve, lenyűgözve szemléli a csodálatosan megindító látványt… Kb. 4 perc múlva a nap megállt majd egy pillanat múlva újra kezdte a fények és a színek csodás táncát. A legnagyszerűbb tűzijáték, amilyent csak álmodni lehet. Majd rövid pihenés után, harmadszor is megismételte még változatosabban színesebben… Ezek a jelenségek, előkészítették a lelkeket, hogy elfogadják a jelenések valódiságát, és befogadják az ígéreteket, üzeneteket. A lelkek teljes megújulására most következett a végső megrendítő meglepetés: A nap szédületes körforgásából, egyszercsak kisiklott. Elszakadt az égboltozattól, és zegzugos vonalban zuhanni kezdett a lesújtott tömegre, egyre nagyobb hőséget árasztva. Világvégi hangulat és rémület; hitvallás és bocsánatkérés tört fel a szívekből… Majd a nap szédületes zuhanása hirtelen megállt. Amint lejött, zegzugos vonalban visszament a helyére és lassanként rendes fényben ragyogott újra a tiszta égbolt közepén. – Végül még egy kedves meglepetés várt a bőrig ázott zarándok tömegre : e pillanatban ruhájukat egészen száraznak találták. A nagy csodáról, a helybéli Leira-i püspök, híres papok, írók, tudósok, közéleti személyiségek nyilatkoztak, még a szabadgondolkodó „O Seculo” c. újság főszerkesztője is, aki pedig még aznap reggel gúnyos cikket írt, de részese lévén a napcsodának, két nap múlva meglepő pozitív tanúságot tett az eseményről. /Avelino d’Almeida/

A fatimai jelenéseknek folytatása 1925.XII. 10.-én a ponteverdai jelenés, mely az elsőszombati ájtatosságot kérte, majd az 1929.VI.13.-ai, mely Oroszország felajánlásáét kérte a Szeplőtelen Szívnek. – Ezt a felajánlást 1942. X.31.-én XII. Pius pápa végezte el – 1964.IX.21.-én II. János Pál pápa a római Szt. Péter téren a fatimai kegyszobor előtt a világ püspökeivel ismételte meg úgy, amint a Szűzanya kérte. – A jelenések egyházi kivizsgálása 1929. VI. 14-én fejeződött be és a fatimai püspök 1930. X. 13.-án hirdette ki hiteles természetfeletti voltukat, és engedélyezte a Fatimai Szűz tiszteletét. /Magyar Kat. Lex.III./

- 1918-ban megépült a kis kápolna. 1920.VI.13.-án került be a mai kegyszobor. 1924-ben, a völgyben lelkigyakorlatos házat és kórházat építettek. 1928-ban megkezdték a hatalmas bazilika építését, majd 1951-ben kialakították a szentély előtti nagy teret. /Recinto/ - A XX.sz. végére 9000 lakosú város lett, több mint 60 szerzetesházzal, hotelekkel, zarándokszállásokkal, 3 középiskolával és 3000 diákkal.

- A két fiatalabb látnok, Jacinta és Francesco néhány évvel a jelenések után – nagyon komoly ima és vezeklő élet és sok szenvedés után – meghalt. Lucia pedig karmelita szerzetesnő lett és egy spanyolországi kolostorban rejtett életet él még ma is. Rendi elöljáróján ill. a helyi püspökön keresztül tart kapcsolatot időnként a pápával. Időközben kapott még közléseket a Szűzanyától, melyeket egy idő után továbbított a mindenkori Szentatyának.

Jácinta és Lucia síremléke a Bazilikában

-A ’fatimai üzenetek’ : - A Szűzanya a jelenések folyamán 3 dolgot kért a látnokokon keresztül : 1.A Rózsafüzér naponkénti imádkozását, imát és engesztelést a bűnösökért. 2.Szűz Mária Szeplőtelen szívének a tiszteletét, különösképpen az elsősszombati engesztelő ájtatossággal, 3.A pápa a püspökök kollégiumával, ajánlja fel a világot, Oroszország külön említésével, Mária Szeplőtelen Szívének, és ezt a felajánlást mindig tudatosítsák. - /Oroszországban 1917 októberében tört ki a bolsevista forradalom, mely a világ jelentős részén vezetett az ateista diktatúrákhoz, majd a gyarmatosítástól felszabadult országok jelentős részében is hasonló következményekhez. Amint a fatimai Szűz mondotta : Oroszország elhintette tévtanait…és láthattuk annak következményeit. Mivel pedig sokan nem tértek meg, bekövetkezett a II. világháború is, és az ateizmus kegyetlenkedéseinek továbbterjedése más országokba is./ 1931. V. 13.-án a teljes portugál püspöki kar elzarándokolt Fatimába és felajánlották az országot Mária Szeplőtelen Szívének. E felajánlás, a Szűzanya különleges oltalmának köszönhetően, megmentette Portugáliát a II. világháború borzalmaitól. Hálából a portugál asszonyok arany ékszereikből és kb. 3000 drágakőből koronát készíttettek, amellyel XII. Pius pápa 1946-ban Marsella bíboros-legátus által megkoronázta a kegyszobrot és elrendelte Máriának, mint a Világ Királynőjének ünnepét. / akkor V. 31.-ére, később ezt áttették VIII. 22.-ére./ /Kat.Lex.III.k./

A ’fatimai titkok’ : A Szűzanya 3 titkot is közölt a látnokokkal. Az első kettőt Lucia nővér 1941.VIII.31.-én levélben közölte a Leira-i püspökkel. Az 1. Titok a pokol látomása és azoknak a büntetéseknek a megjövendölése melyek a világra várnak, ha nem hallgatnak Mária intésére. A 2. Titok, Mária Szeplőtelen Szívének kinyilatkoztatása, mely reménycsillag a világ békéje és üdvösségének számára. E két titkot, Schuster milánoi bíboros 1942-ben hozta nyilvánosságra egyházmegyei körlevelében „Őszentsége XII. Pius pápa püspökké szentelésének 50. éves jubilemára, a Fatimai Szűzanya első jelenésének 50 éves évfordulóján” címmel.

A 3. titkot Lucia nővér 1944.VI.17.-én zárt borítékban adta át a leirai püspöknek, aki azt később a lisszaboni nuncius által eljuttatta Rómába, XXIII. János pápának. A Szentatya 1960. V. 13.-án vett tudomást a levél tartalmáról Ottaviani bíboros és néhány munkatársa jelenlétében, s kérte, hogy ne hozzák nyilvánosságra. – 1996-ban a Szentatyán kívül /II: János Pál pápa/ Ratzinger bíboros, a hittani kongregáció prefektusa ismertette a titkot. II. János Pál pápa végül is az ezredforduló után 2002-ben nyilvánosságra hozta és rövid magyarázatot, értelmezést fűzött hozzá, bíboros prefektusa által. – A 3.titok, az egyház és a pápa nagy szenvedéseiről szól, a nagy vértanuságokról és hűséges hitvallásról. II. János Pál pápa magára ismert, az egyház élén a Golgota hegyére menő, keresztet vivő alakban, aki mintegy meghal (v.ö. merénylet) sok társával együtt. Végülis az isteni kegyelem győzedelmeskedik.

- A fatimai vándorszobor : A fatimai kegyszobor másolata, melyet 1947.V.13.-án áldott meg az évora-i érsek és járja a világot. – Első útja Maastricht-ba vezetett a Nemzetközi Mariológiai Kongresszusra, s azóta úton van és közvetíti a fatimai kegyhely áldásait. 1994.VII.11-től X.11-ig Magyarországon volt és végiglátogatta az egyházmegyéket. – E szobor mását küldte Schovy Lajos megyéspüspök kérésére a leirai püspök 1950.XII.22.-én ( a fehérvári egyházmegyéhez tartozó) Alsószentivánnak. (Kat.Lex.III.k.) - Azóta több templom is épült a fatimai Szűzanya tiszteletére, legutóbb a Bp-Soroksár-Újtelep-i templom. (1237 Szilágyi D. u. 141. Ill. Szt. László u. 149. Plébános : Király Attila tel-283-0892)

- A két látnokot – Francescót és Jacintát II.János Pál pápa boldoggá avatta. – A boldoggáavatási ügy ’postulátora’ a hosszú évtizedek óta Fatimában magyar pap, Kondor Lajos SVD (verbita) atya, aki egyébként részletesen megírta Fatima és az események történetét, fáradhatatlan buzgósággal.

Fatimai Bazilika

Fatima: Bazilika főoltárja