Jeruzsálemből elindulva, a Jaffa kaputól, akkor mintegy nyolc kilométer utat kell megtenni Betlehemig. Pár kilométer után balra található a Mar Eliasz ortodox kolostor, amely Illés próféta emlékét őrzi. A nagy próféta itt pihent meg, amikor Jezabel királyné elől menekült. Egészen közel Betlehemhez egy kis kupolás épületet található, amely az ősanya, Ráchel sírja fölé épült. Jákob kedves felesége Benjámin születésekor halt meg, és a Betlehem felé vezető út mellett temették el. Jákob emlékkövet állított sírja fölé. Zsidók és muzulmánok egyaránt tisztelik Ráchel sírját. (Katonák őrzik a helyet.) Betlehembe város 777 méter magasan fekszik a tenger színe fölött, ezért nagyon kellemes az éghajlata. Betlehem városa két halmon épült, amelyek szőlővel, olajfákkal ültetett teraszokban szállnak alá a völgyekbe. A nyugati halom a magasabb, ezen épült a bibliai Betlehem. A keleti halom alacsonyabb, de szélesebb, ezen található a Születés bazilikája.
Betlehem nevének jelentése: Lahamu háza. Később héber szóként használva "kenyér házá"-nak fordították. Ősi város, már a pátriárkák történetében találkozunk vele. Később főképpen Dávid király története kapcsolódik a városhoz, aki itt legeltette nyáját, itt írta szép zsoltárait. Itt kente fel királlyá Sámuel próféta, innen hívta el az Úr, hogy népének pásztora, legnagyobb királya legyen. A próféták - főképpen Mikeás - jövendölése szerint Betlehemből származik majd a Messiás. Lukács evangéliuma szerint a Dávid családjából származó Mária és József Betlehembe jönnek Názáretből, amikor Augustus császár népszámlálást rendel el birodalmában. Így született Jézus Betlehemben, a városon kívüli barlangistállóban.
Ezt a barlangot a keresztények mindig szent helynek tartották, és féltve őrizték emlékét az üldözések idején is. Amikor a keresztények szabadságot kaptak, Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona fényes templomokat építtetett a Szentföldön. Ekkor emelte a születés barlangja fölé a nagy bazilikát, amely ma a kereszténység egyik legrégibb temploma. Ezért magán viseli évszázadok küzdelmes történetének nyomait. Eltűntek a nagy bejárati kapuk, a homlokzatán lévő mozaikok, amelyek a napkeleti királyokat ábrázolták. Amikor a perzsák 614-ben az egész Szentföldet feldúlták, templomait lerombolták, a Születés bazilikája csodával határos módon megmaradt. A hagyomány úgy tudja, hogy a perzsák a napkeleti király öltözetében felismerték saját népük történetét, és megkímélték a bazilikát. A csupasz, sötét nartexből egy ajtón át jutunk be az 54 méter hosszú és 26 méter széles bazilikába, amelyet a négy oszlopsor öt hajóra oszt. A márvány oszlopfők korintusi stílusban készültek. Ezek az oszlopok és a padlón csapóajtóval védett mozaikok emlékeztetnek a régi templom pompájára. Az oszlopsor tetején fagerendázat húzódik, amely alátámasztja a tetőzet gerendáit. A XII. században mozaikokkal és festményekkel díszítették a falakat, de ezekből csak három maradt ránk, igen rossz állapotban. Ezeket a képeket a Rómával való kibékülés gondolata sugallta: ebben az időben komolyan tárgyaltak a keleti és nyugati egyház egyesüléséről, amely azonban nem valósult meg. A főhajó végén bizánci stílusban épített, gazdagon aranyozott, színpompás ikonosztáz áll. A főoltár és a kereszthajó déli ága a bizánci, az északi ág az örményeké. (A ferenceseknek - latinoknak - nincs részük a bazilikában, ezért van az éjféli mise a bazilika mellett épült Szent Katalin-templomban.)
A templom szíve a Születés barlangja. A kórus két oldaláról egy-egy lépcső vezet le a puha mészkősziklába vájt barlangba, amely majdnem téglalap alakú, 12 méter hosszú és 3 méter széles. Padlóját és falait szép márványlapok fedik. A sötét barlangot 53 lámpa világítja meg (ezek közül 19 a ferenceseké, ők gondozzák őket, a többit a görög és örmény szerzetesek). Jézus születésének helyén ezüstcsillag látható a következő felirattal: Hic de Virgine Maria Jesus Christus natus est (Itt született Jézus Krisztus Szűz Máriától). Szent Lukács evangéliuma szerint Mária jászolba fektette az újszülött gyermeket. A barlang délnyugati részén találjuk három lépcsővel mélyebben a falba vájt jászolt. Az ezüstlemezzel fedett fajászolt a XII. században Rómába vitték, és ma a Santa Maria Maggiore-bazilikában található. A jászol mellett van egy oltár, amely a napkeleti bölcsek emlékére készült. Ők a pogányokat jelképezik, míg a pásztorok a választott nép hű fiait. A születés barlangja mellett több barlang is található, amelyeket kápolnává alakítottak át. Az első kápolnát Szent József tiszteletére szentelték, a második barlang az Aprószentek kápolnája, a harmadik pedig Szent Jeromos cellája volt. A nagy egyházatya ebben a barlangban élt, és itt fordította le a Szentírást latin nyelvre. Ezekben a kápolnákban vehetnek részt szentmisén a zarándokok. Bármikor is látogat el valaki Betlehembe, ott mindig karácsonyt ünnepelhet. Ha feljövünk a barlangokból, felkereshetjük Szent Katalin templomát, amely egybeépült a születés bazilikájával. Ez Betlehem plébániatemploma, s ebben a templomban tartják az éjféli szentmisét. Ide - mint említettem - csak a papság fér be, a hívek a téren nagy képernyőkön követhetik a liturgiát. A keresztények szomorú megosztottsága Betlehemben is megtalálható. A születés bazilikája a görög ortodoxoké. Itt római katolikusok nem misézhetnek. Karácsonykor kong az ürességtől, mert az ortodox karácsony később van. Jézus születésének helye is a görög ortodoxoké. A római katolikusoké a jászol és a napkeleti bölcsek oltára, továbbá a születés barlangja melletti kápolnák. A Születés bazilikája történelme során sok viszontagságot látott. 529-ben a szamaritánusok dúlták föl a templomot. Justinianus császár újra rendbe hozatta a bazilikát és a kolostorokat. A perzsa inváziót 614-ben átvészelte a templom. A hozzá fűződő hagyományt már említettük. Csodával határos módon menekült meg a bazilika 1009-ben, Hakim kalifa idejében, aki a Szentföld templomait leromboltatta. Volt idő, amikor a templom tetőzete teljesen megrongálódott, ezért a freskók és mozaikok szinte mind elpusztultak. (Forrás: ÚjEmber-Gyürki László) |
|||
