(Monache Cistercensi) 1129 körül Elisabeth de Donzy elindult a Jully-les Nonnaius bencés apátságból, hogy Citeaux közelében új apátságot alapítson. Ezek, hogy némi védettséget élvezzenek, rendszerint városban épültek. A ciszterci apát fenntartósága alá tartoztak. Az apácák többé-kevésbé tudtak latinul, minthogy a karimát ezen a nyelven végezték. Korán fellépett azonban az a kívánság, hogy a Szentírást meg a szentek életét anyanyelvükön olvassák. Egy-egy monostor így vált az írásbeliség, az irodalom és a kódexírás műhelyévé. Az apácák kéthetenként gyóntak, a szentáldozáshoz viszont csak évente hétszer járulhattak. 1261-ig két szín alatt áldoztak. A rendi statutumok kézi munkát írtak elő. Bőséges lehetőség nyílt erre pl. a monostorok melletti nagy gyümölcsösben, konyhakertben. (Veszprémvölgyben, Körmenden is jól ápolt gyümölcsösük volt.) A ciszterci rend néhány ismertebb szentje: Boldog Mária és Magdolna vértanúk (+1794), a stigmatizált Boldog Ida (+1300) és B. Lukardis (+1309), Szt. Sancia (+1229), a leprában szenvedő Szt. Aleydis (+1249) és a nagy flamand misztikus, Szt. Ludgárdis (+1246). Magyarországon 5 ciszterci monostorról tudunk. BRASSÓ. 1202 után alapították; az apácák lelkipásztori szolgálatát a kerci ciszterciek látták el. 1558-ban a monostorban már iskola működött. POZSONY. II. Béla alapította 1132-ben. Az utolsó hiteles adat az apácák ottlétéről 1290-ből származik. Helyükre, III. Endre támogatásával, klarissza apácák kerültek. VESZPRÉMVÖLGY. Szűz Mária monostor. IV. Béla 1240-ben ciszterci apácákat telepített a veszprémvölgyi Boldogságos Szűz kolostorba. A tatárjárás hírére az 5 ciszterci apáca elmenekült, a monostor a 70-es évekig csak tengődött. Királyaink nagy adományai révén lassan ismét benépesült. Szívesen tartózkodott itt IV. László 1367-ben újjáépítették az egész épületegyüttest. Zsigmond és felesége, Mária is nagy jóakaratot tanúsított az apácák iránt. V. László - jellemző kortörténeti adat! - pallosjogot adott a monostornak. A török idők nyomort és bizonytalanságot hoztak. A mohácsi vész után az apácák Körmendre menekültek, itt egy üresen álló vilhelmita kolostorba költöztek be. 1571-91 között Mindszenthy Veronika apátnő idején még utoljára felvirágzott a közösség. 1625-ben már csak egyetlen ciszterci apáca élt Körmenden. A kihalt monostorba domonkos apácák költöztek. IVANIC (zágrábi egyházmegye). IV. Béla és Mária királyné alapították 1246-ban, hogy az apácák a királyi családért imádkozzanak. A zágrábi püspök végrendelete szerint 1499-ben már csak 2 apáca volt a kolostorban. SZÁVASZIGET. A ciszterci apácák 1315 körül telepedtek ide. Nagy szegénységben éltek. A citeax-i káptalani dokumentumok 1462-ben még megemlítik. (Székely Ottokár: A Ciszterci apácák Magyarországon. Szt. Imre Gimnázium 1941/42 Évkönyve, Budapest, 1942) REGINA MUNDI. A nővérek 1945. június 11-én kezdték meg a közös életet Nagyesztergáron. Szeptember 29-én az akkori veszprémi püspök, Mindszenty József adta meg a püspöki jóváhagyást. A földosztáskor kapott 50 hold földet művelték. A közösség csendben tovább folytatta életét Érden. Munkát vállaltak, fizetésükből építették fel szerény házukat, művelték a kertet. Terményeiket nagyrészt eladták. 1989-ben több fiatal magyar lány kezdte meg újoncévét a Világ Királynőjéről nevezett ciszterci monostorban, s további jelentkezők készülnek a belépésre. A ciszterci imádság legfontosabb összetevője a liturgia, az egyház nevében végzett zsolozsma és közösen ünnepelt szentmise. A ciszterci nővér azok helyett is imádkozik, akik már nem tudnak vagy nem akarnak Istenhez szólni. A közös élet alapja Szent Benedek Regulája. Ezt az apátnő értelmezi és alkalmazza a gyakorlati életben. A leendő ciszterci apácák a noviciátus évei alatt a lelkiség kialakítását szolgáló gyakorlatok mellett latint és gregoriánt tanulnak, az ideiglenes fogadalom évei alatt teológiai tanulmányokat folytatnak. Kiképzésüket az örök fogadalom zárja le. A monostor címe: A BOLDOGASSZONY HÁZA ciszterci monostor szerzetesnői monostoruk sajátos megjelölésére az Annuntiatio misztériumát választották. A monostor szerzetesélete 1955-ben, a legnehezebb években kezdődött. 1989-es Pápai Évkönyv szerint a ciszterci apácák száma 2263 az öt világrész 95 monostorában. Valamennyi a ciszterci főapát fennhatósága alá tartozik. "Azt akarjátok tőlem hallani, hogy miért és hogyan kell szeretnünk Istent? Ezt válaszolom: Isten szeretésének egyedüli oka maga Isten. Mértéke pedig, hogy érték nélkül szeressük Őt." |
|||