(Clarisse Capucine) A klarisszák rendjéből 1538-ban kivált egy reformág és visszatért Szent Klára eredeti Regulájához, egyben átvette a férfi kapucinus rend szigorú Szabályzatát. Az első kapucinus kolostor alapítása Maria Laurencia Longo (1463-1542) nevéhez fűződik. Ő lett az első apátnő. Az apácák semmit sem vallottak magukénak, kezük munkájából tartották fenn magukat, a közös zsolozsmának és a szüntelen szemlélődő imának éltek. Egész éven át szigorúan böjtöltek, húst soha nem ettek. A rend hamar eljutott Latin-Amerikába, Afrikába és Ázsiába. 1968-ban a kapucinus apácáknak Mexikóban 39, Itáliában és Spanyolországban 34 kolostoruk volt. A második világháborúban a mainzi kapucinus apácák felajánlották életüket engesztelő áldozatul a háború borzalmaiért és az igazságos békéért. A kolostort bombatalálat érte, meghalt mind a 41 apáca. A kapucinus apácarend legismertebb szentje: Giuliani Szent Veronika (16601727). "Kereszt és megpróbáltatás az én örömöm és boldogságom! Jöjj hát fájdalom és szenvedés!" (Szt. Veronika) Magyar földön nem volt kapucinus apácakolostor. Jelenleg (1989) világszerte 2841 kapucinus apáca él, 137 egymástól független kolostorban. "Mivel a szent evangélium szerint tökéletes élet választásával isteni sugallatra a nagy Király, a mennyei Atya leányaivá és szolgálóivá szegődtetek, és eljegyeztétek magatokat a Szentlélekkel, akarom, s ezennel magam és rendtársaim nevében ígérem is, hogy éppoly szeretettel fogok rólatok gondoskodni és éppoly odaadással törődök veletek, mint ővelük." Assisi Szent Ferenc Szent Klára nővéreinek adott életszabálya |
|||
