Adorans

Amikor 191-ben Franz Mária Terézia anya, a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulatának alapító általános főnöknője meghalt, a szerzetnek 30 háza volt, ezek közül 18 Bácskában. Az alapítás sorrendjében: Becse (1868), Topolya (1869), Szabadka (1874), Bács (1876), Újvidék (1878), Temerin (1881), Mohol (1882), Zombor (1887), Zombori árvaház (1891), Péterréve (1891), Horgos (1898), Hódság (1899), Palánka (1900), Kanizsa (1901), Ada (1902), Szentfülöp (1905), Martonos (1908), és Szentiván (1909).
A következő években újabb házak nyíltak Délvidéken: Szenttamás (1912), Sztanisics (1913) és Kúla (1919).

Trianon után mindezek a házak és intézmények az országhatáron kívülre jutottak.
Budavovic Lajos püspök, bácskai apostoli kormányzó felterjesztésére a Szentszék 1930-ban függetlenítette a bácskai rendházakat. Ez a határozat 1941-ig volt érvényben, amikor a Szentszék ezeket a házakat ismét Kalocsához csatolta. A második világháború után a Szentszék 1960-ban pápai joghatóságú független tartománnyá nyilvánította a bácskai házakat, majd 1971-ben önálló szerzetestársulattá.

A Miasszonyunkról nevezett Bácskai Nővérek átdolgozott szabályzatát a Szerzetesi Kongregáció 1988-ban hagyta jóvá. E szabályok értelmében a Társulat Szent Ágoston, valamint Fourier Szent Péter és Boldog Alix Le Clerc szellemében az egyház lelkipásztori tevékenységébe kapcsolódik be.

Apostoli munkaterületük: hitoktatás, lelkipásztori kisegítő szolgálat Bácska magyar lakossága körében.
1989-ben 20 helyen 67 bácskai Miasszonyunk nővér szolgálta az egyházi közösséget.

A Miasszonyunk nővérek Mária szavait vallják életmottójuknak: "Íme az Úr szolgáló leánya!" A

A kongregáció lelkiségét ezért különösképp a szolgáló szeretet jellemzi.

Központi házuk:
Karadjordjev put 89
Yu-24000 Subotica
Tel.:024-871-571