A főváros peremén fekvő, autóbusszal megközelíthető település a II. világháború előtt csaknem teljesen német anyanyelvű nagyközség volt. Először egy deszkakápolnában helyezték el azt a Mária képet, amelyet Traub János felgyógyulása örömére egy tölgyfára függesztett. Az imahelyet Maria Eichel-nek, Makkor Máriának (Mara ad Quercum) nevezték el. A gyermekét tartó Szűzanya A SZoptató Madonna (Maria Lactans) XIII. század óta kedvelt, zsánerképszerű ábrázolása. A helybéli földesúr, gróf Zichy Miklós és felesége 1738-ban a nemrég idetelepült "fogolykiváltó szerzetesekre", a trinitáriusokra bízta a kegyhely gondozását. Az új rendház és templom elkészülte után a Mária-képet a budakeszi plébániatemplomba vitték. 1938-ban a szerviták (Ordo Servorum Mariae) megkezdték a régi kegyhely felújítását, feltárták a romba dőlt kolostort, templomot. Makkos Mária mai zarándokprogramja az erkölcsileg veszélyeztetett emberekért való munkálkodás.
Fő búcsúja: szeptember 24.
