Bencések O.S.B.

(Ordo Sancti Benedicti)
Bencések címereBencések címere

Benedek, a nyugati szerzetesség atyja 480 körül született az itáliai Nursiában. Miután elsajátította a hét szabad művészetet, Rómába jogot tanult. A romlott nagyvárosnak hamarosan hátat fordítva remete életet kezdett Suboacp rengetegében egy barlangban. Három évet töltött itt teljes magányban, a Szentlélek vezetésével elvégezte "újoncidejét". Ekkor egyre többen jöttek hozzá, kérték tanácsát, lelki vezetését. Egy fájdalmas tapasztalat meggyőzte arról, hogy az istenkereső szerzetesnek segítségével immár másfél évezrede megszámlálhatatlan sok keresztény találta meg útját Istenhez.

Először a subiacói völgyben alapított 12 kisebb monostort, majd 529-ben Monte Cassino megaslatán. Eszménye a szemlélődő és tevékeny élet összhangja volt. Ezt fejezi ki jelmondata: Ora et labora.

A serzetesek az apát irányítása alatt éltek, a szeretet közösségében kapaszkodtak föl az Istenhez vezető lépcsőkön, amit a Regula az alázat útjának nevez. Benedek szerzetesei lelkipásztori szolgálatot is végeztek, igehirdetéssel segítették az embereket Istenhez vezető útjukon. A szent pátriárka 547-ben halt meg. Életrajzát Nagy szent Gergely írta meg.

A következő századokban a bencések eljutottak a keresztény világ minden tájára. Nagy Szent Gergely (590-604) Angliába küldte a rend tagjait, Skóciai Szt. Margit (1054-1093) skót földön telepítette le őket, Szent Pirmin (+753) a Bodeni-tó mellett alapított monostort, Szent Bonifác (+754), a németek apostola maga hét monostort hozott létre. Franciaországban is már a VII. sz században tért hódított a bencés Regula, spanyol földön viszont csak az ezredforduló után.

Története során a bencés rend több reformot élt meg. Legnevezetesebb volt a XI. századi Clunyi megújulás. A bencés VII. Gergely pápa nevével fémjelzett mozgalom lényege; az Egyház legyen független a világi hatalomtól és szigorított belső fegyelemmel kövesse Krisztust, építse Isten országát. A clunyi reform Petrus Venerabilis (1122-1156) idején érte el csúcspontját: a reformmonostorok száma meghaladta a 2000-et. A rend Palesztinában is megvetette a lábát. A XIV. század hanyatlását a XV. század újabb fellendülése követte, a Tridenti zsinat után megalakult a montecassinói, az angliai, a svájci, az ausztriai, a bajor monostorok egységes fegyelmű kongregációja. Ezt a kezdeményezést nagyrészt elsodorta a reformáció. II. József, majd a francia forradalom ismét súlyos csapást mért a bencés családra: Clunyt lerombolták, számos szerzetes vérpadon végezte életét. Hogy a bencés rend évezredes fája ismét kihajtott, abban 1802-től nagy része volt a magyar bencés kongregációnak is.

1989-ben a federációban élő bencés szrzetes kongregációk száma: 22 (Monte-Cassino: 12 monostor, 157 tag, Anglia: 13 monostor, 446 tag, Svájc 7 monostor, 366 tag; Ausztria: 12,391; Bajorország: 11, 342; Brazilia: 7, 166; Solesmes: 21, 764; amerikai Cassino: 33, 1403; Subiaco: 63, 1357; Beuron: 10, 397; svájci-amerikai: 22, 783; St Ottilien: 13, 1109; Maredsous: 23, 498; Szt. Adalbert száv kongr.: 6, 40; Olivetanus: 27, 255; vallambros: 7, 55; kamalbuli: 8, 120; Hollandia: 3, 98; silvestrinus: 23, 197; Argentina: 9, 112).

A bencés család több mint ötezer szentet adott az Egyháznak, köztük olyanokat, mint az Alapító tanítványa? Placidus: az angolszászok apostola, Ágoston; a két nagy reformer: Aniáni Benedek és VII. Gergely; a teológus Anzelm; Észak nagy apostola, Anszgár; a tudós Beda Venerbilis; Prága vértanú főpásztora, Adalbert; az első csanádi püspök és vértanú, a velencei származású Gellért; Pannonhalma szerzetese, majd Pécs püspöke, Mór. Huszonnégy pápa került ki a rendből, püspökeinek száma pedig több ezerre tehető. A tudomány, a kultúra világa is számos bencés szerzetes nevét tartja számon Hrabanus Maurustól, Alcuintól és Arezzoi Guidótól kezdve Solesmes és Beuron monostorainak művész és tudós tagjaiig.

A magyar bencés család hamarosan megéri évezredes jubileumát... Rómából jött bencések Szent Adalbert vezetésével Géza fejedelem idején 996-ban telepedtek meg Szent Márton hegyén. A Koppányon aratott győzelem után ezt Szent István királyi apátság rangjára emelte, és számára Monte Cassino kiváltságait adományozta. Az 1001-ben kiadott pannonhalmi alapítólevélben ez áll: "talem concessimus libertatem, quam detinet Monasterium Sancti Benedicti in Monte Cassino". Szent István Nagy Legendája szerint: "És mert Pannonia dicsőségére ott született a boldog Márton főpap, s az ő érdemeinek oltalmában aratott győzelmet a Krisztushoz hű király, azért a király tanácsot tartván Isten kedveltjeivel, a Szent-hegynek mondott helyen, a szent püspök telke mellett, az nevére monostort építtetett, (...) s azt a püspökségekhez hasonlóvá tette".

A XIII. században már több mint 90 bencés monostor működött magyar földön. Mindmegannyi lelkiségi, szellemi, gazdasági és kulturális központ. A XV. században azonban jórészt politikai és anyagi érdekek vezérelték az apáti székek betöltését.
Ez a gyakorlat egészen szétzilálta és elsorvasztotta a szerzetesi életet. A XVI. sz. elején az első pannonhalmi főapát, Tolnai Máté reformjai révén indultak új virágzásnak a bencés monostorok. A század végére azonban a török hódítók mindent letaroltak. Fél évszázadra (1585-1639) Pannonhalmán is teljesen megszűnt a szerzetesi élet, s csak a XVII. században éledt újjá. A XVIII. század végén II. József két monostor kivételével a bencéseket is feloszlatta. 1802-ben újraalakultak, s 10 iskola fönntartását vállalták. A magyar bencés rend ekkor vált "tanító" renddé.

A bencés rendek konfederációját XIII. Leó 1893-ban hozta létre. A Rend élén az abbas primas áll. Ez a federáció bekapcsolta a magyar bencéseket a világméretű Rend vérkeringésébe.

1944-ben a magyar bencés kongregációnak 279 tagja volt; 8 gimnáziumot és 25 plébániát vezettek. 1950-ben a rendtagok száma megközelítette a 300-at. A pannonhalmi és a győri két meghagyott gimnázium fönntartásához azonban mindössze 70 rendtag maradhatott a keretben.

1953-ban az 1931-ből Brazíliába települt bencések 12 osztályos magyar iskolát hoztak létre. A sao-paoloi perjeslség (1989-től apátság)most is a magyar kongregációhoz tartozik.
A magyarországi bencések száma 1989-ben: 4 házban 145 rendtag.

1989-ben a magyar bencés rend számára ismét lehetővé vált, hogy a tanításon kívül lelkipásztori szolgálatot is folytasson abban a kis egyházmegyében, illetve "területi apátságban", amelynek főpásztora a pannonhalmi főapát.

A bencés konfederáció székhelye:
Piaza del Cavalieri di Malta, 5
I-00153 Róma
Tel.: 06-578-02-47

A pannonhalmi Szent Benedek Rend - Congregatio Hungarica Ordinis Sancti Benedicti - címe:

Bencés Főapátság
9090 Pannonhalma, Vár 1.
Tel.: 96-70-022

"A buzgóságot a legizzóbb szeretettel gyakorolják a szerzetesek, azaz: egymást a tiszteletadásban előzzék meg.
Egymásnak mind testi, mind lelki fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el.
Egymásnak versengve engedelmeskedjenek.
Egymást tisztán, testéri szeretettel szeressék.
Istent szeretve féljék.
Apátjukat őszinte és alázatos szeretettel szeressék.
Krisztusnak semmit eléje ne tegyenek,
aki bennünket, mindnyájunkat az örök életre vezessen."
Regula 72.

A nagy bencés családhoz tartoznak - mint harmadrend - a bencés oblátusok és obláták. Ezek a magányosan vagy házasságban élő férfiak és nők a bencés lelkiségből merítve akarják elmélyíteni keresztény élethivatásukat.
Az intézmény alapszabályai szerint: megfelelő előkészület után az Egyház által jóváhagyott felajánlásban (oblatio) eégszen átadják magukat Istenek, tagjai lesznek egy monostor lelki, kegyelmi közösségének. Hogy bekapcsolódjanak monostoruk Isten-dicséretébe, naponta elimádkozzák a zsolozsma valamelyik imaóráját.
Az oblatio lényege: a keresztségi meghívásra mondott megújított és elmélyített "Igen", ugyanakkor elkötelezettség arra, hogy az oblatus, illetve obláta vállalja Szent Benedek lelkiségének követelményeit.
Címük a Pannonhalmi Főapátság.