(Ordo Fratrum Praedicatorum) Alapította Szent Domonkos (1170-1221) Toulouse-ban, 1216-ban. A pápai megerősítést III. Honorius e szavakkal közölte: "Abban a reményben, hogy a szerzetesrend testvérei a hit előharcosai és a világ igazi világosságai lesznek, megerősítjük azt." Domonkos eredetileg az albi és a valdi eretnekség ellen kívánta fölvenni a küzdelmet azzal, hogy az igaz hitet hirdeti. Menet közben szélesedett a horizont: a kunok térítésétől kezdve az egyetemi oktatásig. Szabálya Szent Ágoston Regulájára épült, de hatott rá a ciszterci és a premontrei szabályzat is. Ami Domonkosnál új, az a felsőfokú tanulmányok hangsúlya. A szegénység, a böjt, a kórusima meg egyéb szerzetesi gyakorlatok mellett egyenrangú szerepet kapott a stúdium, az állandó tanulás, továbbképzés. A Rend jelszava: Laudare - Benedicere - Preadicare. (Istent dicsérni, áldást mondani és az igét hirdetni) Jeligéje: Veritan (Igazság) Domonkos új szerzetescsaládja rendkívül gyorsan növekedett; a XIII. század derekán már 250 kolostorban kereken 7000 prédikátor testvér élt. Kezdettől jelen voltak a párizsi és a bolognai egyetemen, ahol pedig közvetlen kapcsolatba kerültek egyrészt a tudós világgal, másrészt az igényes fiatal nemzedékkel. Nagy szent Albert (1200-1280) és hallgatag tanítványa, Aquinói Szent Tamás (1226-1274) által a rend elfoglalta a helyét a tudomány világában. A domonkos rend fejlődését ilyen nevek szemléltetik: a rajnai misztikus triász tagjai: Exkhart mester (1260-1327), Boldog Henrik Suso (1296-1366) és Johannes Tauler (1300-1361); Boldog Fra angelico (1387-1455), az "angyali festő"; Savonarola (1452-1498), a máglyán elégetett bűnbánati szónok; Bartolomeo de Las Casas, az indiánok jogainak rettenthetetlen védelmezője; Ferreri Szent Vince (1350-1419), minden korok egyik legnagyobb hitszónoka vagy XIX. századi rendtársa, Henri Dominique Lcordaire; Marie Joseph Lagrange, a jeruzsálemi Biblikus Intézet alapítója; Roland de Vaux, Qumran-kutató, Bruno Hussard, a zsidókat, keresztényeket és mohamedánokat egybefogó izraeli "Neve Salom" közösség létrehozója stb. Szinte az alapítástól kezdve több ezer domonkos testvér adta életét Krisztusért, az igaz hitért: a kunok között, Kínában, Japánban, az új világban... Mohamedánok, eretnekek, hitetlenek között... Magyar földre a prédikátor testvéreket még maga Szent Domonkos küldte. 1221-ben Magyar Pál és társai megkezdték a kunok evangelizálását. Az első kolostorokat Győrött (1225), Esztergomban (1225), Székesfehérvárott (1230 körül), Pécsett (1238) és Budán alapították. Ezt követte Veszprém, Vasvár, Kassa, Eger, Gyulafehérvár, Beszterce, Szeged, Temesvár, Kolozsvár, a Nyulak-szigete, Marosvásárhely, majd Vác. A rendtartomány központja a budavári Szent Miklós kolostor volt. Itt tartották 1254-ben a rend általános káptalanját, 1273-ban pedig Pesten, a Szent Antal remetekolostorban. A XV. század elején a magyar domonkos kolostorok száma elérte a félszázat. Lelkipásztori és missziós tevékenységük mellett jelentős szerepet töltöttek be a kultúra világában. Mátyás király budai egyetemének első rektora is domonkos volt, Petrus Niger. Számos kódex került ki a domonkos íróműhelyekből. Legbecsesebb nyelvemlékeink közé tartozik a Margit-legenda. Ennek a virágzásnak a török hódoltság vetett véget. 1569-ben megszűnt a magyar domonkos tartomány. Néhány évtized múlva Szombathelyen jelentek meg ismét a fehér kámzsás dömések, a Szent Márton templom mellett (1670). Négy év múlva Sopronban nyitottak házat, 1700-ban pedig Pesten. II. József három kolostort meghagyott. Ebből a magból nőtt ki ismét 1938-ban a magyar rendtartomány. 1950-ben 95 magyar domonkos szerzetesnek kellett elhagynia rendi otthonát és apostoli munkaterületét. A magyarság életével szorosan összekapcsolódó domonkos rend számos vértanút adott a magyar- és a világegyháznak. Pál, a magyar tartomány megalapítója a kunok térítése közben 1240-ben 90 társával lett vértanú; Boldog Szádok és 48 társa a lengyelországi Sandomierzben halt meg Krisztusért; Bántty Buzád domonkos tartományfőnököt 190 társával a tatárok mészárolták le 1241-ben. Adott azonban a prédikátor rend merész felfedezőket (Ottó, Julianus és társai), hitvallókat (Boldog Dominici János, Boldog Csáky Mór), tudósokat (Horváth Sándor, Szabó Szádok), számos lelkes hittérítőt, lelkipásztort, akik III. Honorius pápa szándéka szerint a világosság és az igazság tanúi voltak hazánkban. Szent Domonkos Rendjének az öt világrészben 634 kolostora van, ezekben kereken 6830 prédiláló testvér műköüdik. (1989-es adat) Apostoli céljuk: az igaz hit hirdetése hívők és hitetlenek között. Központi házuk: Magyarországi címük: Csertő János György O.P. (?) Az újjászerveződő magyar tudomány tagjai Budapesten és Sopronban végeznek lelkipásztori szolgálatot. 1990-ben Kárpátalján is kezdtek missziót. |
|||
