(Ordo Hospitalarius S. Joannis de Deo) Nagyvonalú, nyugtalan kalandor negyvenkét éves koráig az a spanyol férfi, akit ma a világ Istenes Szent János néven ismer, az irgalmas testvérek pedig szellemi alapítójukat tisztelik benne. Juan Ciudad (1495-1550) Portugáliában született, nyolcéves korában Spanyolországba került, katona lett (állítólag magyar földön is harcolt a török ellen), Afrikában a rabszolgák ügyéért küzdött, üzletelt. Avilai János prédikációjára tért meg, és olyan heves bűnbánatot tartott, hogy bolondokházába zárták. Avilai János kiszabadította, s az irgalmasság cselekedeteit ajánlotta neki az annyira vágyott vértanúság helyett. Juan Ciudad valóban maga szedte össze a betegeket, maga koldulta össze az élelmet, cipelte a tűzifát, ápolta, kötözte, gondozta a senkinek nem kellő nyomorultakat. Mindenkinek helyet adott a házában, leprásnak, katonának, utcalánynak... Tizenhárom év alatt a szó szoros értelmében elemésztette magát betegeiért, akikben áhítatos alázattal mindig Krisztust szolgálta. Ő csak kórházat létesített (1532), s betegápoló társakat vett maga mellé, de nem alapított szerzetet. Kolostorban élnek, az ősi "ora et labora" elv alapján (Imádkozzál és dolgozzál). Közösen végzik a zsolozsmát, elmélkedő imájukban pedig ápolják a Jézussal való bensőséges baráti viszonyt. Apostoli célkitűzésük: a betegek gyógykezelése, ápolás. A hármas fogadalom mellett erre teszik le a negyedik fogadalmat. A rendtagok orvosok, gyógyszerészek, betegápolók, egészségügyi szakemberek. Laikus rend, csak néhány testvért szentelnek pappá, hogy azok ellássák a betegek lelkipásztori szolgálatát. Az öt világrészben 194 házban 1634 irgalmas testvér működik (1989-es adat): betegeket és fogyatékosokat, valamint elesett öregeket gyógyítanak, gondoznak. Az orvostudomány és a gyógyszerészet mellett szakembereket képeznek a pszichológia és a pedagógia területén is. Magyar földön 1650-ben telepedtek meg, Szepesváralján. 1672-ben Pozsonyban. Az 1700-as évek végén nyolc rendházuk és ispotályuk volt. II. József feloszlató rendelete ellenére is folytatták szolgálatukat, a kalapos király halála után igen gyorsan újjászerveződtek. 1856-ban alakult meg az önálló magyar rendtartomány, 13 intézménnyel. Trianon után ebből csak 5 maradt meg: Eger (kórház, ideg- és elmegyógyintézet), Vác (kórház, fogyatékos gyermekek otthona), Pápa (kórház), Pécs (kórház), Budapest (420 ágyas kórház). Mind az öt kórház mellett működött gyógyszertár is. Vagyonuk nem volt, intézményeiket munkájukból és adományokból tartották fenn, egészen Istenes Szent János szellemében. 1624 óta kolduló rend. 1950-ben a magyar rendtartománynak 46 tagja volt, köztük három orvos, 12 gyógyszerész és négy kórházlelkész. Fölvétel és szerzetesi képzés: A belépés alsó korhatára: 17 év. Próbaidő, ismerkedés: fél év. Az Irgalmas Rend központi háza: Magyarországi cím: Dömötör László O.S.J. (?) 1989 őszén megindult a rend magyarországi tartományának újjászervezése. |
|||
