(Ordo Fratrum Minorum Capucinorum)
A kapucinusok a ferencesekkel és a minoritákkal együtt Assisi Szent Ferenc első rendjét alkotják. A teremtett világ szeretete, evangéliumi világszemlélet, mindenre kész szolgáló szeretet, feltétlen engedelmesség jellemzi szerzetescsaládjukat.
Assisi Szent Ferenc életeszménye nem kevesebb, mint maga a teljes evangélium Nem csoda, ha rendje gyakran szorult reformra, megújulásra, a Poverello elgondolásához való visszatérésre.
A legutolsó nagyarányú reform a XVI. században ment végbe: Matteo da Bascio (+1552) obszerváns ferences, társaival vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez, Szent Ferencet még külsőleg is utánozva (csuklya, szakáll). A csuklyától (caputium) kapták a nevüket: kapucinusok. Önálló renddé csak 1619-ben alakultak, de akkor rendkívül gyorsan elterjedtek. Rendi szabályukat VIII. Orbán pápa hagyta jóvá 1643-ban.
Száz évvel az alapítás után a kapucinus rendnek már 50 tartományban 1500 kolostora volt, a rendtagok száma pedig elérte a 24 000-et. Különösen a reformáció idején tevékenykedtek nagy eredménnyel. Abban a században kb. 500 kapucinus szenvedett vértanúságot.
Az elsők között indultak az új világba is; észak-amerikai missziójuk egyik emléke San Francisco városa, ami az egykori kapucinus telepről kapta a nevét.
Működtek Dél-Amerikában is, főképp Brazíliában, továbbá Kis-Ázsia országaiban, és Kínában, Japánban. Ezekben a keleti országokban is sok kapucinus adta életét Krisztusért. Soha nem látott kibontakozást hozott a XVII. és XVIII. század: 165 tartományban a kolostorok száma 1677-re, a rendtagoké pedig 70 000-re emelkedett.
A francia forradalom az ottani, a szekularizáció pedig a többi európai tartományt tizedelte meg. A kapucinus rend reformjára a XIX. században került sor; XIII. Leó ismét egyesítette a különféle irányzatokat, és helyreállította a kapucinus rend belső lelki egységét.
A kapucinus rend így határozza meg célkitűzését: Krisztus szoros követése aszkézisben és apostoli szolgálatban, a legszigorúbb ferences hagyományok szellemében.
A rend tagjainak létszáma: 1629 kolostorban 11 844 kapucinus (1989-es adat).
A legismertebb kapucinus szentek:
Cantalicei Szent Félix (1515-1587)
Sigmaringeni Szent Fidél (177-1622)
Viterbói Szent Kriszpin (1688-1750)
Brindisi Szent Lőrinc (1599-1619) egyháztanító, tábori pap 1601-ben Székesfehérvár visszavételénél
Parzhami Szent Konrád (1818-1894) kapustestvér
Castelnuovói Szent Lipót (1866-1942)
Avianói Márk (1631-1699) fő ihletője volt I. Lipót törökellenes hadjáratainak, részt vett Buda felszabadításában.
Magyar földön a kapucinus rend 1674-ben vetette meg a lábát. Bazin után következett: Pozsony (1676), Buda (1692), Mór (1695), Tokaj (1712), Nagyvárad (1727), Bodajk (1741), Tata (1744), Besnyő (1763). E házak nagy részét II. József megszüntette. Az újjáéledt tartomány kolostoraiból Trianon után a budapesti (Fő u. 32.), a móri, a tatai és a máriabesnyői maradt meg. A harmincas évek újabb kolostort nyitottak Szentesen, Békéscsabán, Nagymágocson. A hét kolostor mellett plébánia is működött. 1950-ben a magyar rendtartomány létszáma 71 volt.
1989 végén az újjászerveződő magyar kapucinus tartomány tagjainak száma 40, közülük tízen újoncidejüket töltötték. Lelkipásztori tevékenységet folytatnak Budán (Fő utca), Máriabesnyőn, Tatán és Móron.
A Kapucinusrend központi háza:
Via Piemonte, 70
I-00187 Róma
Tel.: 06-474-0643
A magyar rendtartomány címe:
Huszár Dezső Viktriciusz O.F.M.Cap (?)
1011 Budapest, Fő utca 32.
Tel.: 06-1-135-9977
"Egész életem nagyobbára szeretet és szenvedés, ámulat, imádás és csodálat a megnevezhetetlen Szeretettel szemben, Aki szegény kis teremtményét sokkal előbb szerette. Istenem szeretetével nem tudok eltelni...
Semmi sem akadályozhat, hogy szeretett Urammal állandóan a legbensőbb, legmeghittebb kapcsolatban legyek: bármit teszek, bármilyen munkát végzek, ez a kapcsolat soha sem lazul meg. Olyan bizalommal szólok Hozzá, mint kis gyermek apjához. Elmondom Neki minden ügyemet, fölsorolom minden bajomat, előadom kéréseimet és mindazt, ami szívemet, lelkemet nyomja.
Azon fáradozzunk, hogy minél mélyebben behatoljunk Isten rejtett életébe. Szeressük a csendet és a hallgatást. Aki sokat beszél, nem élhet igazán bensőséges életet.
Bár olyan szeretetem volna, mint egy szeráfnak! Szeretném az embereket megkérni: segítsenek, hogy jobban szeressem Istenemet... A szeretet nem ismer határt..."
(Konrád testvér 1872-ben írt két leveléből)
