(Ordo Fratrum Discalceatorum B. Mariae Virginis de Monte Carmelo) Az ősi kármelita rend a XIII. században keletkezett a palesztinai Kármel hegyén. A hagyomány szerint Illés próféta óta éltek itt remeték, tanulmányozták az Írásokat, aszkézisben és imában szolgálták Isten országát. Berthold (+1195) keresztes vitéz gyűjtötte először össze a szétszórtan élő remetéket, szabályt pedig a jeruzsálemi pátriárka, Szent Albert adott nekik. Egy ősrégi kis kápolna körül csoportosultak, és - amint a krónikák hírül adják - "nagyszerű kolostort építettek". A rend belső reformja Avilai Szent Teréz (1515-1582) és Keresztes Szent János (1642-1591) nevéhez fűződik. A szerzetesi kiképzés menete: A kármelita rend ismertebb szentjei: Magyar földön még jóval a reform előtt megtelepedtek: Nagy Lajos korában, 1372-ben Budán jött létre az Irgalmasság Anyjának szentelt első kármelita kolostor. Még ugyanabban az évben Pécsett Vilmos püspök alapította meg a második kolostort. A következő alapítások: Székesfehérvár és Privigye (1426), Eperjes (1431). Az első budai perjelt, aki a Franciscus a S. Leonardo nevet viselte, Nagy Lajos 1390-ben erdélyi püspökké tette. Ugyancsak a budai kolostorból került ki S. Antonius, aki egy apostoli útja során 1399-ben török fogságba esett, és vértanúhalált halt. P. Vitus Hünkler először pécsi, majd 1466-ban győri püspök lett. Az 1526-os török támadás elsodorta a virágzó kármelita kolostorokat is. Csak az eperjesi maradt meg, de az is csak 1529-ig. Miközben Magyarország törtök rabságban szenvedett, spanyol földön megszületett a rendi reform. A sarutlan kármeliták 1644-ben jelentek meg hazánkban: a győri egyházmegyében egy Szent Annáról nevezett remeteséget hoztak létre. A török kiűzése után Szelepcsényi György esztergomi érsek Győrött (1697), majd Szakolcán (1699) alapított kolostort. Ugyanebben az időben a sarus kármeliták újra felépítették budai (1692) és székesfehérvári (1730) kolostorukat. II. József, a győri rendház kivételével, valamennyit föloszlatta. Újabb alapításra Budapesten került sor (Huba u.) 1896-ban. A rendi elöljárók 1903-ban e két kolostorból létrehozták a Szent Istvánról nevezett tartományt. A következő évben Zomborban tanulmányi ház létesült.1903-ban agyőri kolostorban kapott helyet a magyar noviciátus. Trianon a zombori házat kiszakította a magyar tartományból. A rendi fiatalság ezentúl a győri kolostorban kapott teológiai kiképzést. 1930-ban új tanulmányi ház létesült Keszthelyen. A rendi fiatalság nevelésében és a kármelita irodalom terjesztésében nagy szerepe volt Szeghy Ernőnek (1872-1952), valamint Marton Marcellnek (1887-1966), 1943-tól hét magyar kármelita működött a Szentföldön, Bagdadban és Indiában. 1950-ben a sarutlan kármeliták rendtartományának 93 tagja volt. 1989-ben ismét megindult a kármelita közösségi élet. Plébániát vezetnek Győrött, Keszthelyen, Pusztakovácsiban és Kunszentmártonban, lelkészséget Budapesten (Huba utca). A rendi kiképzés jelenlegi helye Graz, ahol tizen töltik újoncévüket. A sarus kármelita rend tagjainak száma 2061, 353 házban (1989-es adat). Központjuk: A reformált sarutlan kármelita rend 460 kolostorában 3592 rendtag él (1989-es adat). Központi házuk: Magyarországi cím: "Hogy Isten beleszeressen a lélekbe, nem annak nagyságát tekinti, hanem önmegvetésének és alázatosságának méreteit." "Isten tökéletes szeretete nem képzelhető el Istennek és önmagunknak ismerete nélkül." "Aki igazán szereti Istent, nyereségnek és jutalomnak tekinti, ha Istenért mindent, még önmagát is elveszíti." |
|||
