(Ordo Beatae Mariae Virginis de Mercede)
Alapította: Nolaszkói Szent Péter (1182-1249 vagy 1256) 1218-ban Barcelonában. A szent alapító célkitűzése: a keresztény rabszolgák kiváltása. Rendje eredetileg lovagrendnek indult, később veszítette el katonai jellegét. A pápai jóváhagyás után ezt a hivatalos nevet kapta: Ordo Beatae Mariae de Mercede Redemptionis Captivorum. Az alapító Nolaszóki Szent Péter közel 900 rabot, társaival együtt 2700-at szabadított ki a spanyolországi és afrikai mórok fogságából. A XIV. században a közösség papi renddé alakult át, a lovageszményhez ragaszkodók az új montesai lovagrendbe léptek át. Ezekben az első századokban 70-100 ezerre teszik azoknak a raboknak számát, akiknek a mercedáriusok szerezték vissza szabadságukat, sokszor életük árán. Az újkor kezdetén a rend működésének súlypontja Afrikából Amerikába tevődött át; Kolumbus Kristóf hívta őket először az új világba. Itt az indiánok között hirdették az evangéliumot. A XVII. században Közép- és Dél-Amerikában kereken harmadfélszáz mercedárius kolostor működött. Letelepedtek Európa több országában is. A XX. század elején 750 mercedárius apostolkodott 12 tartomány 63 kolostorában. A mercedáriusok a megváltozott történelmi körülmények között is megtalálták a rendi karizma kamatoztatásának lehetőségeit, olyan területeken, mint a hitükért üldözöttek szolgálata, börtönapostolság, egyházközségi és nevelő tevékenység, missziós terület evangelizálása. A rend 158 házában 790 mercedárius fáradozik a modern kor "rabszolgái" fölszabadításán (1989-es adat). Köponti házuk: A mercedárius rend női ágát 1265-ben Cervellói Szent Mária alapította meg. |
|||
