(Ordo Clericorum Regularium Pauperum Matris Dei Scholarum Piarum)
Piarista címer
Alapította a spanyol Kalazanczi Szent József (1557-1648), Rómában, 1597-ben.
A közösséget 1621-ben XV. Gergely ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé nyilvánította.
A Kegyes Tanítórend apostoli célkitűzése: a fiatalság oktatása és az egész ember nevelése.
Eszközök: elsősorban az iskola, továbbá minden más, az ifjúság nevelésére irányuló tevékenység.
A rend tagjai a hármas fogadalom mellett kötelezik magukat az ifjúság odaadó szolgálatára.
Kalazanci Szent József
Kalazanci József, a spanyolországi Urgell egyházmegye püspöki helynöke Rómában ismerte föl Istentől kapott sajátos hivatását. A csavargó, éhes, elhagyott gyermekek látványa annyira megindította, hogy elhatározta: életét ezek oktatására és nevelésére szenteli. 1597-ben a hírhedt római Trastevere szegénynegyedben, a St. Dorothea plébánián ingyenes, mindenki számára nyitott iskolát hozott létre. Az ő korában az ingyenes, általános népoktatás teljesen idegen gondolat volt. A rend számtalan nehézség közepette növekedett, a külső értetlenség, gáncsoskodás, valamint a belső megosztottság keresztúttá tette a szent alapító életét. 1643-ban az inkvizíció letette elöljárói tisztjéből; három évre rá X. Ince egyszerű fogadalmas közösséggé fokozta le a rendet. Kalazanci József, míg tehette, szeretett gyermeki közé ment, tanította őket, vagy csak egyszerűen beszélgetett velük. Ekkor már Európa-szerte számos iskolában működtek a piaristák, de az alapítónak úgy kellett meghalnia, hogy mindaddig bizonytalan maradt rendje jövője. A Szent Pantaleon templom melletti rendházban hunyt el.
Mindmáig ez a piarista rend központi háza:
Pizza de'Massimi, 4.
I-00186 Róma
Tel.: 06-653-1494
Négy világrészen 210 iskolát vezet 1564 rendtag. Kalazanci Szent József lelkiségéből 10 férfi, illetve női szerzetesközösség született.
Az alapítót 1767-ben avatták szentté: XII. Pius pedig a keresztény népiskolák védőszentjévé nyilvánította.
A piaristák oktató-nevelő tevékenysége átfogja az egész ifjúkort: az elemi ismeretektől az egyetemi kutató munkáig. Megtalálhatók minden iskolatípusban, a népiskolákban, különféle középiskolákban, fiúotthonkban, árvaházakban, oktatnak fogyatékosokat és szakmunkástanulókat. Az iskolán kívül bekapcsolódnak plébániai munkába és népmissziókba is. A rend tagjaitól igen alapos szaktudást, magas szintű kultúrát követel meg, de mindenekelőtt elmélyült teológiai ismereteket. Így segíthetik elő ugyanis a világ megszentelését, Isten országa beteljesedését.
Szerzetei kiképzés: bizonyos ismerkedési idő után a tartományi tanács engedélyezi, hogy a jelölt megkezdje egyéves próbaidejét, a noviciátust. Ezt 6 évre szóló ideiglenes fogadalom zárja le. Következik a teológiai kiképzés, majd az ünnepélyes örök fogadalom. A piaristák fölvesznek testvéreket és késői hivatásokat is.
A rend ismert szentje: Pirotti Boldog Mária Pompilius (+1756). Tizenkét éves korában lett piarista Beneventóban. A szegény gyermekek odaadó nevelője és nagyhatású igehirdető volt.
A piaristák már a szent alapító életében megjelentek magyar földön is. 1642-ben a Poprád-völgyi Podolinban nyitották meg az első ingyenes népiskolát német, lengyel, szlovák és magyar gyermekek számára. A következő három alapításból - Privigye, Breznóbánya és Pozsonyszentgyörgy - 1695-ben megalakult a magyar alrendtartomány. Miután a piaristák az ország hat városában is iskolát nyitottak (Veszprém, Vác, Kecskemét, Pest, Debrecen, Szeged), 1721-ben létrejött a 82 szerzetest magában foglaló önálló magyar rendtartomány. További alapítások: Nagykároly, Tokaj, Rózsahegy, Máramarossziget, Kisszeben, Magyaróvár, Szentanna, Kalocsa, Nagykanizsa, Tata. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után rájuk bízták trencséni, selmecbányai, kőszegi és kolozsvári iskoláikat. Újat nyitottak Sátoraljaújhelyen és Temesvárott, majd a XIX. században Léván, Nagybecskereken és Budán.
Trianon után a 24 középiskolából mindössze 10 maradt az anyaországban. 1950-ben a pesti és a kecskeméti iskola kivételével ezek is megszűntek. 1944-ben a rendtagok száma 298 volt, 1950-ben 237. A válságos években, 1947-től 1963-ig Sík Sándor vezette a piaristák magyar rendtartományát. Ugyanebben az időszakban Tomek Vince volt Rómában a rend legfőbb elöljárója.
Sík Sándor piarista pap és költő
A magyar rendtartomány címe:
1058 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1l.
Tel.: 06-1-113-1821
Ha jőni talál olyan óra,
Hogy mezökkenne vágyam mutatója,
Kezem kezedben ha kezdene hűlni,
Más örömén ha nem tudnék örülni,
Ha elapadna könnyem a más bűnén,
A minden mozgást érezni ha szűnném,
Az a nap, Uram, hadd legyen a végső:
Szabadíts meg a szürkeségtől!
/Sík Sándor/
"Úgy gondoljuk, Kalazancius ma is iskolát alapítana. Vagy éppen elvállalná a munkát valamelyik meglévő iskolánkban, amelyben a megváltozott körülmények között is "megtörténik" az, amire ő rátette életét.
A zsinat szerint a szerzetességnek nem az a dolga, hogy a társadalomnak vagy az Egyháznak valamilyen gondját mindenestül megoldja, hanem az, hogy JEL legyen.
A hétköznapok gondjában szinte elveszve, krétaporos reverendában, önmagunkkal és egymással elégedetlenül ma is betöltjük ezt a jel szerepet. A megújulás parancsa arra szólít, hogy jobban, leleményesebben, alázatosabban, egymással még jobban összefogva, és gondjainkon áttörő még nagyobb örömmel végezzük azt a munkát, amire hivatásunk szólít".
/Jelenits István S.P./
