(Ordo Servorum Mariae)
Szerviták címere
Alapította: hét előkelő firenzei nemes, 1233. augusztus 15-én. Önsanyargató remeteéletük fő foglalkozása az ima, a Szent Szűz dicsérete volt. firenzei püspök a Szent Szűz fájdalmának emlékére fekete szerzetesi ruhát adott mindannyiukra és szent Ágoston Regulájának megtartására kötelezte őket.
Az új rendet 1304-ben XI. Benedek hagyta jóvá. 1310-ben Falconieri Szent Elek, a hét szent alapító közül az utolsó halálakor a szervita rendnek közöl 10 000 tagja volt, nem számolva a közben megalakult női rend és a harmadrend tagjait. V. Márton és VIII. Ince a szervitákat a kolduló rendek közé sorolta.
A reforáció idején a rend legtöbb kolostora megszűnt, ugyanakkor több reform ága is született. A remete szerviták vagy másképp a Szent Szűz Monte Seranói szolgái az 1600-as években ismét benépesítették Itália, Németország és Lengyelország kolostorait.
Apostoli célkitűzésük: lelkipásztori szolgálat és evangelizálás, életpéldájuk és igehirdetésük által a Fájdalmas Szűz tiszteletének terjesztése.
A rendtagok ünnepélyes örök fogadalmat tesznek.
A szervita rend női ága szigorú szemlélődő közösség.
A szervita harmadrend szabálya alapján több szerzetes kongregáció is létesült.
A rend 7 alapítóját 1888-ban avatták szentté.
Az evangélium szellemében a szerviták a következő területeken építik Isten országát:
- búcsújáróhelyeken végzik a zarándokok lelkipásztori szolgálatát,
- a harmadik világban küzdenek a társadalmi igazságosság követelményeinek megvalósításáért, evangelizálják a szegényeket,
- prédikálnak, lelkigyakorlatokat tartanak, imaköröket vezetnek, lelkivezetést nyújtanak,
- tanítanak saját iskoláikban és állami iskolákban,
- elősegítik rendtagjaik és mások művészi, alkotó adottságainak kibontakozását (irodalom, zene, színház, festészet, szobrászat stb.),
- előszeretettel tevékenykednek a munka világában, segítenek a munkások lelki életének elmélyítésében,
- bárhol élnek, igyekeznek előmozdítani a keresztények egységét,
- előítéletek nélkül dolgoznak minden ember üdvösségéért.
Magyar földön a szerviták a nyugat-magyarországi Loretomban építettek kolostort (ma Burgenland, keresett Mária-búcsújáróhely) 1649-ben. 1689-ben Pesten és Egerben alapítottak házat, 1928-tól ők gondozták a Máriaremete-i kegyhelyet, 1938-tól pedig Makkor Mária templomát. A lorettomi kolostort II. József szüntette meg, a pesti és az egri 1950-ig működött. 1940-től fiúinternátust vezettek Makón, lelkipásztori szolgálatot teljesítettek a csatkai Szentkút kegyhelyen, 1947-ben plébániát vettek át Törökszentmiklóson.
1950-ben a magyar szervita rendtartománynak 41 fogadalmas tagja volt. Világszerte a rend 201 házában 1103 szervita él. (1989-es adat). A rendi kalendárium 10 szentet és számos boldoggá avatottat tart számon.
Központi házuk:
Piazza Marcello al Corso, 5
I-00187 Róma
Magyarországi cím:
Csete József ÁGOSTON O.S.M.(?)
2081 Piliscsaba, Szabadság tér 12.
"Minden ember megígérheti Istennek, az Atyának, hogy Jézus és testvéreinek szenteli életét, ha Mária, az Úr szolgálója lesz példaképe.
Szabadon eldöntheti, hogy a tisztaság, a szegénység és az engedelmesség fogadalma által haláláig Krisztust szolgálja és Isten országát építi, hogy testvéreivel közösségben él: együtt imádkoznak, együtt hallgatják Isten Szavát, együtt veszik magukhoz az Élet Kenyerét. Szent Ágoston regulája szellemében, mindenüket megosztják egymással, együtt törekszenek arra, hogy Máriával teljesítsék a szeretet főparancsát, s remélik, hogy elnyerik Isten végtelen irgalmát".
/A szerviták fogadalmi szertartásából/
