(Nagy Lajos királyunk alatt írhattak szép imádságokat Mária tiszteletére, egy egészen kis töredéke megmaradt egy régi kézzel írt kódex bekötési táblájában: Mária szüzességét magasztalja ó-magyar nyelven. /Königsbergi töredék/.) Világnak kezdetétől fogva rajtunk ez nem lett vala, hogy szűz lány fiat szülhessen és szüzességnek tüköre tisztán maradhasson, és nekünk hívünk benne ne lehessen. Tudjuk, látjuk őt szűz leánynak, ki ölében tart csodálatos fiút, füröszti, mossa, éteti, szoptatja, úgy ahogy anya szülöttjét. De ki légyen néki atyja, aztat nem tudhatjuk: az az Isten, mint ismerjük, kit szeplő nem illethet, mert ha Isten ő nem volna, benne bűnt is lelhetnénk.
|
|||
