Ezután Jézus az ószövetségi törvényhez való viszonyát fejti ki. Feladata nem az, hogy megszüntesse Mózes vagy a próféták tanítását, hanem hogy beteljesítse és tökéletessé tegye azt. Az új, messiási országban egy "i" betű vagy egy vesszőcske sem maradhat el a törvényből, inkább annak kiterjesztése következik be. A tízparancs ötödik előírása tiltja az emberölést. Jézus szerint már az is büntetést érdemel, ki haragot tart vagy aki rosszat mond felebarátjára. A tízparancs tiltja a házasságtörést. Az új előírás paráznaságnak tartja már a bűnös kívánságot is. A régieknek szóló parancs elítéli a hamis esküt, Jézus pedig mindenféle esküt tilosnak minősít. Ez a fajta törvényértelmezés az előírások tetűjéhez való ragaszkodással szemben a törvény szellemének a megtartását szorgalmazza. A hegyi beszéd a vérbosszúval, a "szemet-szemért, fogat-fogért" elvvel szemben a békülékenységet hirdeti ("Aki megüti a jobb arcodat, annak tartsd oda a másikat is"), a felebarát szeretetének a parancsát pedig kiterjeszti az ellenségre is ("szeressétek ellenségeiteket és imádkozzatok üldözőitekért"). Felszólít az alamizsnálkodásra, amelynek azonban nem szabad nyilvánosan, mások jelenlétében történnie: "...ne tudja a bal kezed, hogy mit tesz a jobb". A böjt is akkor nyeri el jutalmát, ha csaka rejtekben is látó Isten tud róla. A hegyi beszéd óv a vakmerő ítélettől is, amely meglátja a szálkát a másik ember szemében, de a sajátjában a gerendát nem veszi észre. A törvény foglalata az, hogy az ember úgy cselekjék másokkal, ahogy akarja, hogy vele is cselekedjenek. A messiási ország lakóinak nem kell kincseket gyűjteniök a földön, ahol moly és rozsda emészt s ahol tolvajok betörnek és lopnak. Nem kell agóddnok megélhetésük és öltözködésük miatt sem. Isten, aki táplálja az ég madarait és ruházza a mezők liliomait, nem feledkezik meg az emberről sem. "Ne aggódjatok tehát a holnap miat, a holnap majd gondoskodik magáról. A mának elég a maga baja." (Mt 6,34) |
|||
