A Kármelhegyi Boldogasszony Templom és a vele egybeépített karmelita rendház a budapesti Huba utcában áll, és Angyalföld első temploma volt. Az első, ideiglenesnek szánt kápolnát és a zárdát 1896-ban szentelték fel, majd 1899 októberében birtokba vette a rend a ma is látható templomot.
Soós István győri házfőnök 1895-ös látogatása során elhatározta, hogy templomot építtet Angyalföldön, ahol addig nem állt templom. Ehhez először pénzt kellett szereznie. A rendház és az ideiglenes kápolna terveit a Soós István utasításai alapján Pucher István fővárosi építész készítette el, és ő meg is hitelezte az építkezés költségeit: a 35 000 forintos költséget a rendnek a következő években kellett törleszteni. A zárdát és a kápolnát úgy helyezték el, hogy maradjon elegendő hely a majdani templomnak.A rend vezetésének és a fővárosi hatóságok jóváhagyásával szeptember 22-én kezdődött meg az építkezés. Az enyhe télnek köszönhetően már 1896 júliusára elkészült a zárda, és a Kármelhegyi Szent Szűz napját (július 16.) követő napon be is költöztek a zárda első lakói. A hivatalos átadásra 19-én, vasárnap került sor, Bogisich Mihály szentelte fel a kápolnát.
1898 május 2-án indult el az építkezés, és az alapozás elkészítése után augusztus elején érték el a talaj szintjét a falak. Az építkezés különlegessége, hogy az alapkőletételre csak október 15-én került sor, mivel ezzel az ünnepélyes eseménnyel mindenképpen meg akarták várni Avilai Szent Teréz, a rend alapítójának ünnepét. A falak ekkor már elérték a körablakok szintjét.
Az építkezés gyorsan haladt, márciusra már tető alá került templom, június 29-én felkerült a főtoronyra a kereszt.
Szeptember 10-ére a belső festéssel is elkészült Brückner Lipót, október 15-én pedig Schlauch Lőrinc, nagyváradi püspök-bíboros Ferenc József jelenlétében felszentelte a karmelita templomot.
A templom épülete az építtető eredeti szándékával ellentétben egy neogótikus stílusú, 17 x 45 méteres, egyhajós épület. A falak nagy részéhez sárgás színű téglát használtak fel, a díszítések egy részéhez (párkányok, pillérfedők, oromcsúcsok) Budakalászról hozattak követ.
A tetőt cserép fedi a tornyok kivételével, azokat rézzel fedték be az építők.
Fő homlokzata a Huba utcára néz, itt a templom és a rendház homlokzata összeépült. Keleti oldala mentén fut a Rózsafa utca.
A főtorony 70 méter magas, a 30 méteres csúcsot réztető fedi. Az utcasarkon álló főtorony jóval magasabb, mint a Huba utcán beljebb álló torony. A főtorony tér felőli sarkán állt Balázs István szobrászművész három és fél méteres Mária-szobra, ma azonban ez a szobor már nem látható. Egy kisebb, nyolcszögletű torony áll a szentély mellett, amely a kolostorkertből is látható. Ebben a toronyban vezet fel a csigalépcső az imakórusba.
Orsolyka írása