Edesszában élt egy Abgár nevű, istenfélő király.Hallott Jézus tetteiről, levelet is intézett hozzá, melyben többek közt kérte: " Jöjj el hozzám, segíts betegségemen! Hallottam arról is, hogy a zsidók zúgolódnak ellened, üldöznek! Ezért jöjj el hozzám! Igaz, csak egy kis város felett uralkodom, de ez a város tisztességes, neked meg nekem elég lesz!" Jézus levélben válaszolt neki, írta, hogy most Jeruzsálemben kell teljesítenie küldetését, de majd egy tanítványát küldi.
Az Úr mennybemenetele után Tamás teljesítette az ígéretet azzal, hogy Júdás Tádét Edesszába küldte. Júdás Tádé megjelent Abgár király előtt, bemutatkozott, hogy Jézus tanítványa, s közben mennyei fény sugárzott arcáról. A király boldogan megvallotta hitét az Isten Fiában,az apostol pedig fogta a magával hozott kendőt, melyen Jézus arca volt látható,betakarta vele a leprában szenvedő király arcát,és az mindjárt visszanyerte egészségét.
Ezután Júdás Mezopotámiában, Simon pedig Egyiptomban hirdette az evangéliumot,majd mindketten Perzsiába mentek.
A babiloni király hadvezére és hercege Baradach épp akkor tervezett hadjáratot India ellen. Jóslatot kért isteneitől, és azt a választ kapta,hogy nagy háború következik, és mind a két oldalon nagyon sokan fognak meghalni.Ettől a herceg megrettent és szorult helyzetében az apostolokhoz fordult. Simon és Júdás ezt mondta:"Nem kell félned, mert velünk a béke jött országotokba.Nem lesz háború, holnap követek érkeznek Indiából, hogy a békéről tárgyaljanak veled." A pogány papok, akik az előző jóslatot adták, kinevették az apostolokat, de másnap bekövetkezett amit Simon és Júdás mondott, békekövetek érkeztek Indiából.
Akkor a herceg máglyára akarta vettetni a pogány papokat, hogy hazudtak neki. Jézus tanítványai azonban azok életéért könyörögtek és ezt mondták:"Mi nem azért küldettünk, hogy az élőket megöljük, hanem hogy a holtakat életre keltsük!" Ennek a híre eljutott a király fülébe is, elrendelte, hogy a két apostol szabadon működhet országa területén.
Miután bejárták már az egész országot, eljutottak egy városba,melynek népét ellenségeik feltüzelték ellenük. Elfogták és a pogány templomba hurcolták őket. Akkor megjelent nekik az Úr angyala és mindkettőjüket választásra szólította fel: vagy azonnal meghalnak mind, akik ellenük támadtak, vagy ők lesznek vértanúk. Mindketten a vértanúságot választották, de csodajelet kértek, hogy megtérjenek az emberek. Kérték, hogy csillapodjon le a tömeg dühe, s mindegyik gonosz lélek zúzza szét saját bálványát. Mikor a bálványképek a szemük láttára darabokra törtek,
a pogány papok az apostolokra rohantak és megölték őket.
A legenda szerint Simon és Júdás Tádé együtt úgy lett vértanú, hogy ketté fűrészelték őket. Simont fűrésszel szokták ábrázolni és a favágók tekintik védőszentjüknek.
Rómában a 9. századtól ünneplik őket.
Ünnepük október 28.
