A Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház Brüsszelben található.
A feltételezések szerint a székesegyház helyén valamikor egy fából épült kápolna állt. Később, a 11. század elején az nyomtalanul eltűnt épület helyén egy, a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom állt. 1051 körül Szent Gudula földi maradványai is ebbe a templomba kerültek. 1072-ben a templom leégett és 1200-ban építették újjá, egyben megnagyobbították és két tornyot is építettek hozzá. Az eredetileg román stílusban épített templomot, 1300-ban gótikus stílusúvá alakították át.
A belga katolikus egyház központja egészen 1962-ig Mechelenben volt.
A katedrálist a 20. század folyamán szinte folyamatosan renoválták. A felújítás 1999 decemberére fejeződött be.
A belső térben mindenhol fellelhetők a brabanti gótikus stílusra jellemző megoldások: mérsékelten boltozatos, négy pilléren nyugvó tető, a főhajó két oldalán elhelyezett robusztus oszlopok, az oszlopfők növényi díszítése, az oszlopokon elhelyezett, a 12 apostolt ábrázoló szobrok.A főhajó két oldalán 16 kisebb kápolna (nyolc a déli és nyolc az északi oldalon) található. A kórus korai gótikus stílusban épült 1225 és 1280 között. Az északi kápolnában található a templom kincstárának néhány kiemelkedő darabja, köztük egy kb. 1000-re datált angolszász ereklyetartó, amely a Szent Kereszt darabjait őrzi, "Szent Gudula legendája" és az "Utolsó vacsora", Michel Coxie festményei, valamint Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje.
1699-ben készített gyönyörű kivitelű barokk szószék Ádám és Éva paradicsomból való kiűzetését ábrázolja.
A székesegyház gyóntatófülkéit tölgyfából faragták és gazdagon, barokk stílusban díszítették, általában angyalokkal vagy puttókkal.
A katedrális a Mechelen-Brüsszeli Érsekség társszékesegyháza a mecheleni Szent Rumbold-katedrálissal együtt.
