Képtár

Nova-Nagyboldogasszony templom

A templomhajó kupolájának freskója a „Jézus bemutatása a templomban” jelenetet örökíti meg (Lk 2,21-38.). A kupolamező négy sarkában a négy nyugati egyházatya - Szent Ambrus milánói püspök (pásztorbot és méhkas), Szent Ágoston egyháztanító (könyv és pásztorbot), Szent Jeromos a Szentírás tudósa (bíborosi kalap, oroszlán és feszület) és Nagy Szent Gergely pápa (fején a pápai tiara, kezében hármaskereszt) - képét láthatjuk.
A szentélyt elválasztó diadalíven Szily János püspök címere látható.

Nova-Nagyboldogasszony templom

Karácsony

Karácsony

Advent 2. Vasárnapja

Advent 2 vasárnapjaAdvent 2 vasárnapja

Advent 2. Vasárnapja

Advent 2 vasárnapja

Advent 2 vasárnapja

Virágvasárnap

Virágvasárnap a keresztény ünnepkörben a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete. Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe kereszthalála előtt. Az ókorban az a szokás volt, hogy az arra érdemes emberek útját valamivel befedjék. Az emberek Jézus előtt a ruháikat földre terítették és pálmaágakat tettek az útra.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos dátum mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.

A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (latinul Dominica palmarum, németül Palmsonntag, olaszul Domenica delle Palme stb.). Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Az ünnepet például angol nyelvterületen ezért a Palm Sunday-on kívül Yew Sunday („tiszafavasárnap”) vagy egyszerűen Branch Sunday („ágvasárnap”) neveken is ismerik. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül az örmények nevezik.

A virágvasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek.

Virágvasárnap

Cortonai Szent Margit

Felső-Olaszország Umbria vidékének falucskájában, Laviánóban született 1247-ben. Cortona közelében élte fiatalságát és később ott töltötte bűnbánó éveit is. Ezért lett Cortonai Margit a neve.
Már kisgyermek korában büszke volt arra, hogy ő sokkal szebb, mint mások. Édesanyja, aki látta kislánya túlzott hiúságát, gyakran figyelmeztette ennek rossz következményeire. Amikor hétéves korában az édesanyja meghalt, édesapjának nem sok ideje maradt a lányára. Mostoha anyját sem érdekelte Margit életvitele, így azt tehetett, amit akart.

Tizenötévesen elhagyta a szülői házat és egy környékbeli gazdag ember ágyasa lett. Úrrá lett rajta a paráznaság bűne és bűntársával együtt szakítottak Istennel. Kilenc év telt el a bűnben! 1273-ban a szeretője hosszabb útra ment, amelyből csak hűséges kutyája tért haza. A kutya Margitot a közeli erdőbe vezette. Egy gödörben talált rá meggyilkolt szeretőjére, akinek a holtteste már bomlásnak indult. Margit a holttestet meglátva, megborzadt. Önkéntelenül is a meggyilkolt bűnös lelke jutott eszébe, amely a bűnbánat szentségének hiányában, valószínűleg bűnbánat nélkül juthatott az isteni ítélet elé. Átérezte, hogy szeretője bűneiért, Isten előtt ő is felelős. Ugyanakkor saját elhibázott élete is terhelte a lelkét.

Akkor kimondta Isten előtt: „Istenem, ezután én soha többé nem akarok bűnt elkövetni!!!” Margit lelkében akkor egy bűnös világ dőlt össze és egy új élet kezdődött.

Életének ebben a kritikus pillanatában meghallotta Krisztus hangját, aki meghívta a vezeklésre elkövetett bűnei miatt! A keskeny utat Szent Ferenc követői mutatták meg neki. Kimerülten ért a cellei kolostor kapujához és vezeklő ruhát kért. Mivel nem bíztak a 26 éves nő állhatatosságában, csak 1276-ban vehette fel a vezeklőruhát, a ferences harmadrend öltözetét. Az akkori idők bűnbánati szokása szerint a nyilvánosság előtt is megvallotta a bűneit és vezekelt azokért.

Cortonai Szent Margit

Szent Pál apostol megtérése

Saul a damaszkuszi úton a feltámadott, az élő Krisztussal találkozott, és új irányt adott ez életének. Addig is az Isten akaratát kereste, de tévúton, az erőszak és gyűlölet útján. Megtérése abban állt, hogy belátta, az Istenhez vezető út Jézus Krisztus. Rátalált benne élete hivatására: „Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek!” Így lett a keresztények üldözőjéből a nemzetek apostola, Saulból pedig Szent Pál. Nemcsak példájával tanított, hanem kifejezett igehirdetésével is, így mindnyájunknak példát ad a folytonos megtérésre, a szeretetből táplálkozó példamutató életvezetésre és a bátor, nyílt igehirdetésre. Szent Pállal együtt bátran hirdetjük: „A szeretet nem szűnik meg sohasem!”

Szent Pál megtapasztalta az emberi gyengeség mélységét, miközben találkozott a déli verőfénynél is erősebb Világossággal.
A mai napon Krisztus Urunk végtelen irgalmát ünnepli az Anyaszentegyház. Szent Pál, ifjúkori nevén Saul, a farizeusok Írás-ismeretével és elvakult dühével ki akarta irtani a zsenge Egyházat. De úgy tetszett Annak, Aki anyja méhétől kiválasztotta, hogy amikor legnagyobb lánggal lobogott lelkében a gyűlölet, akkor hívja meg apostolának. Amikor Saul a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, többé nem hallgatott testre és vérre, hanem hittel követte Krisztust.

A meggyőződés erejével hirdette:

Tudom, kinek hittem, és biztosra veszem:
elég hatalmas ahhoz, hogy igazságos Bíróként
megőrizze a rábízott kincsemet az utolsó napig.

Ünnepe: január 25.

Szent Pál apostol megtérése

Vízkereszt

Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet.

Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

Vízkereszt ünnepét, amelyet eddig január 2. és 8. közti vasárnap tartottunk Magyarországon, az idei évtől január 6-án ünnepeljük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

Vízkereszt

Ferenc pápa

Ferenc pápa

Havas Boldogasszony

A Havas Boldogasszony Mária-ünnep augusztus 5-én van.

Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója (440-ben szentelték fel). Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.

A legenda szerint a 4. században Liberius pápa (352. május 17. – 366. szeptember 24.) idejében az örök városban egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szent Szűz álomban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, templomot kell emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát Szent III. Szixtusz pápa (432. július 31. – 440. augusztus 18.) díszítette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát.

Hazánkban is több templom patrocíniuma a Havas Boldogasszony, vagy Havi Boldogasszony. A legismertebb Szeged-Alsóváros országos műemléke, a Szeged-alsóvárosi templom.
Az oltár kép a Szeged-Alsóvárosi Havas Boldogasszony templomban készült.

Havas Boldogasszony


Tartalom átvétel