Adorans

Pápa egyik legértékesebb épülete a barokk bencés templom. A templomot a pálos szerzetesek építették.A pálosok Pápán való megtelepedésük a rekatolizációval hozható összefüggésbe.Az 1520-as évektől 1626-ig a katolikus hit fokozatosan eltűnt.A lakosok kezdetben evangélikus, majd református elveket vallottak, ebben földesurai is támogatták őket.
1626-ban nagy változás állt be, Gróf Csáky László katolikus földesúr kapta meg a várost. Döbbenten tapasztalta, hogy ez elmúlt száz év alatt teljesen kiveszett az itt élőkből a katolikus vallásfelfogás. Elhatározta, hogy elindítja az ellenreformációt, a pápaiakat visszatéríti a katolikus meggyőződésre. Ennek eszközeként 1633-ban felvette a kapcsolatot Gruskovics Márton pálos tartományfőnökkel, telket és kápolnát ígérve a pálosoknak a városban. Csáky a letelepedést engedélyező oklevelében a következőt írja: "… alig találtam rá a katolikus hit emlékeire a lakosok egyikénél-másikánál. Ezért magamba szállván meggyőződésem szerint ebben a terméketlenségben semmi hasznosabbat és üdvösebbet nem tehetek Isten neve dicsőségének előmozdítására, minthogy ezt a szerzetesrendet bevezessem a városba, amelyik nemcsak éjjel-nappal folyó könyörgéssel, hanem keresztény tanítással, azaz vallásos példájával is a kemény és műveletlen nyakas nép előtt jár"
A pálosok 1638 júniusában érkeztek a városba, rögtön megkezdődött Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelt első templomuk építése. 1638.novemberében már fel is szentelték. Megkezdték saját oktatási intézményük megszervezését, dolgoztak, tanítottak, hitüket terjesztették.

A ma is álló Nagyboldogasszony templom

A templomot egy évszázad alatt kinőtte a pálosokhoz kötődött hívek sokasága, azonkívül állaga kritikussá vált, felújítása nem volt lehetséges. A pálos rend ebben az időszakban soha nem látott virágzását élte Pápán. Orosz Ferenc perjel 1737-ben alapjaival együtt elbontatta a kápolna méretű épületet, és megkezdődött az építkezés. Az alapkő megszentelésénél Prosper, Viktor, Bonifác és Desiderius vértanúk ereklyéit, valamint Szent László és Szent István arcképét helyezték el az alapkőben. Az építkezés anyagi okok miatt nehezen indult el, a szentmiséket a gimnáziumban tartották meg. 1739-ben Acsády Ádám veszprémi püspök jelentős adománnyal járult a költségekhez, majd 1741-ben kelt források szerint ismét segítséget nyújtott a megakadt nemes cél számára. Az építésszel - aki egyes feltételezések szerint győri karmelita templom tervezője, Martin Wittwer, más, korábbi források alapján Dubniczay István prépost volt - a finanszírozó püspök beleegyezésével 1741. január 19-én kötötték meg avval a feltétellel, hogy 1742-ben készen kell állnia az új templomnak. Valóban az ütemezésnek megfelelően haladtak a munkálatok, így már 1741-ben rákerült a falakra a tető, 1742. július 24-én szentelte fel Kuntár József perjel. Az első szentmisét két nap múlva, július 26-án, a Pápán kezdettől fogva jelen lévő Szent Anna tiszteletről tanúskodva, Szent Anna ünnepén mutatták be falai között. Püspöki felszentelése csak augusztus 17-én került sor, amikor a templom mellett álló, 20 év múlva bontásra ítélt Szentháromság-kápolnában elhelyezték Szent Mariális és Szent Felicisszima ereklyéit. A háromnapos ünnepségsorozat keretein belül felszentelték oltárait. Ekkor a berendezés elkészítése még hátra volt, teljesen 1755-ben nyerte el végső formáját a belső tér.
II. József 1786. február 7-én kihirdette a pálos rend feloszlatását, teljes vagyonának elkobzását. Pápán a rendeletet március 20-án hirdették ki. A szerzetesek (16 fő) elhagyták a várost, a templomukat bezáratták, a könyvtárát és levéltárát az Országos Levéltárba szállították át. 1806-ban érkeztek meg a bencések, akik a pálosok nyomában új korszakot kezdtek, átvették és újraindították a gimnáziumot, közel 150 évig a város köz-és és hitéletének meghatározó szereplői voltak. 1950-ben a kommunista rendszer feloszlatta a bencéseket, Pápán mind a mai napig nem alakult újra sem a bencés, sem a ferences rend. Templomaik, így a bencés templom is voltaképp Pápa múltjának építészeti emlékei, a Nagytemplom plébániájához tartoznak. A bencés templomban jelenleg szentmiséket csak a búcsú napján, augusztus 15-én mutatnak be, évközben nem, és sajnálatos módon a turisták előtt is zárva van ajtaja.

A templombelső

A visszafogott külső szemlélése után a templomba belépve ámulatba ejtően gazdag, igényesen díszített-faragott, aranyozott, kiváló műalkotásokkal berendezett tér tárul elénk. Hossza 38, szélessége17 méter, a belső magasság 20 méteres. A szemeket a főoltár ragadja meg először, amely hatalmas méretével a teljes magasságot kitölti. Az oltárasztalon a kupolás szentségház áll, fölötte a híres Fekete Madonna kép, Szűz Mária a kisdeddel. Két oldalán Szent Péter és Szent Pál apostolok alakja áll karddal és a menny kulcsaival. Fölötte az áldást osztó Atya alakja jelenik meg.
Kiemelkedő darabja a szentélyben álló stallum, amelyet 1753-ban Tatirek Félix pálos szerzetes faragott, a stallum rokokó stílusú. A szószék kosarán a négy evangélista alakja látható, két szélén Mózest láthatjuk a kőtáblákkal, illetve Krisztus egyházának szimbolikus alakját. A hangvető tetején a Jó Pásztor hatalmas szobra uralja az építményt, akit angyalok sokasága vesz körül, ugyancsak puttókat láthatunk a szószék ajtajának két oldalán.