A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették a ferencesek. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Baranya megyében található, Siklóson. Búcsút tartanak valamennyi Mária-ünnepen, pünkösdkor és Úrnapján.

Címe: Siklós-Máriagyűd, Vujicsics T. u. 66.

A XII. században épült ez a román stílusú kis templom, melyet a XII. század végén, XIII. század elején bővítették, majd a XIV. században átalakították. Berendezése a későbbi korok stílusjegyeit is őrzi. A templomot a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.
Egyhajós, félköríves szentélyű volt; déli oldalán rézsűs kapuval, felette három ablakkal. Rövidesen bővítették - ekkor épült a homlokzatot aszimmetrikussá tevő ötszintes, ikerablakos torony, és ekkor növelték meg az apszist, négyzetes szentélyt építve helyette. A XIV.századi újabb, gótikus stílusú bővítéskor kapta a torony melletti kapuját és az északi fal támpilléreit is.
Baranya megyében található, Pécstől kb. fél óra autóút, Mánfa településtől nyugatra. Melegmányi völgy, a Kaposvári úton.

A 12. században épült Mánfán ez az Árpád-kori templom, melyet a 13. században újítottak fel először, 1975-ben pedig utoljára. Hazánk egyik legrégibb műemléke Baranya megyében, Pécs közelében.

Csíksomlyó 1959 óta Csíkszereda településrésze Romániában, Hargita megyében. A katolikus vallású székelyek híres búcsújáróhelye és szellemi életének több évszázados központja. Minden pünkösdkor itt zajlik a híres csíksomlyói búcsú. Az egykori Csíksomlyói gótikus templomot 1442 és 1448 között ferencesek építették a korábbi templom helyén Hunyadi János marosszentimrei győzelmének emlékére, a Sarlós Boldogasszony tiszteletére. 1530-ban és 1649-ben kápolnát építenek hozzá. 1553-ban, 1601-ben, 1661-ben, 1694-ben és 1705-ben ellenséges hadak dúlták fel. A súlyosan megrongált templomot 1802-ben le kellett bontani. A mai kegytemplomot 1802 és 1824 között építették barokk stílusban, belső berendezése 72 évig tartott. Madonna-szobra a 16. századi fafaragó művészet remeke, 1515 és 1520 között készülhetett, a korabeli Madonna-szobrok közül ez a legnagyobb. A templom melletti kolostorban 1630-ban már volt középfokú oktatás. A mai kolostorépület 1773 és 1779 között épült, könyvtára számos ősnyomtatványt őriz. A ferences szerzetesek őrködtek a vallás, a hit felett, vigyázták a kereszténységet és a magyarságot, hiszen évszázadokon keresztül ez a két fogalom egyet jelentett. Nagyon találóan fogalmazta meg P. Benedek Fidél:
„Világítótoronyként állott a csíki székelységnek, a papságnak a szellem és hit védelmében.”