Belföldi zarándokhelyek

Egyetemi Templom, Kisboldogasszony - Budapest

Templomtörténet:
Egyetemi Templom, KisboldogasszonyEgyetemi Templom, Kisboldogasszony
Az egykori pálos, a jelenlegi egyetemi templomot az egyetlen magyar alapítású, XIII. századbeli szerzetesek, a pálosok rendje emelte. A magyar remeték pálos rendjét Boldog Özséb esztergomi kanonok szervezte meg. 1329-ben részesedett pápai megerősítésben. 1686, Buda török alóli felszabadítása után költöztek Pestre a pálosok, amikor az egykori mecsetet néhány szomszédos házzal megvásárolták. Az ő történetük és lelkiségük ihlette a templom műalkotásait. A rendház 1715-1744 között épült. A lebontott dzsámi helyére a jelenlegi templom alapkövét 1723-ban rakták le. Építésze valószínűleg Mayerhoffer András volt, a magyar egyházi és világi barokk építészet egyik legtehetségesebb alakja. a külső munkálatok (kapu, két torony) és belső berendezések (padok, sószék, főoltár és freskók) csak 1770-ben készültek el. A pálos rend 1786. évi feloszlatása után a templom az Egyetem tulajdona lett.
A templom főhomlokzata három részre tagozódik. A háromszögúűoromzat csúcsán a pálos címer, a tornyok és a háromszög között baloldalon Remete Szent Pál, jobbra Remete Szent Antal áll.

Belvárosi Szent Anna Szervita Templom

Templomtörténet:
Belvárosi Szent Anna Szervita TemplomBelvárosi Szent Anna Szervita Templom

IV. Béla király idejében egy johannita templom állt a mostani Szent Anna templom helyén. Pest török kézre kerülését (1541) követően az épületet nagymecsetként használták. A város visszahódítása után a szervita rend Széchenyi György hercegprímás támogatásával 1686-ban Bécsből Pestre települt. A templomot Hölbing János tervezte. A belső berendezés a mecset-templomból került át, amelyet fokozatosan művészi alkotásokkal egészítettek ki. 1871-ben Diescher József kapott megbízást a templom homlokzatának mai, eklektikus stílusú kialakítására. (Eklekticizmus = görög-latin; különféle korok és stílusok jegyeit vegyesen alkalmazó, kevés önálló elemet tartalmazó irányzat.
A Templomigazgatóságot 1950 óta a Főegyházmegye látja el. A templom előtti téren, a II. világháború alatt elpusztult Mária szobor helyére, az 1719-bő származó talapzatra, Erdey Dezső Madonnáját helyezték el 1948-ban.

Búcsúk: Szent Anna ünnepe, július 26.; Fájdalmas anya ünnepe, szeptember 15.; Hét Szent Rendalapító ünnepe, február 17.


Cím: 1052 Budapest, Szervita tér 6.
Tel:: 06-1-318-5536

Nyitvatartás: 10-18 óráig
Miserend: Hétköznap: 17,15
Vasárnap: 8.30 (szept.-jún.), 11.30 (ünnepi mise és 17,15
Gyóntatás: minden mise előtt 45 perc

Angolkisasszonyok Temploma (Belvárosi Szent Mihály Templomigazgatóság)

Templomtörténet:
Angolkisasszonyok Temploma Budapest belvárosAngolkisasszonyok Temploma Budapest belváros

A jelenlegi templomot a domonkosok a török kiűzése után, 1700-1765 között építették fel. 1784-ben II. József feloszlatta a domonkosok pesti konventjét. az épületeket átmenetileg a pálosoknak (1785-1786), majd 1787-ben az angolkisasszonyok tanító rendjének adta át. Ma újra a nővérek lakják, általános iskolájuk és gimnáziumuk ismét fogadja a tanulókat. A templom most is a rend tulajdona, 1950 óta Főegyházmegye üzemelteti. A templomban 1964-1968-ban külső-belső felújítást végeztek. Ennek során a templom mennyezet- és falképeit lemeszelték. 1997-1998-ban teljes külső felújításra került sor, és a toronyba óra került. 1999 óta folyik a templom belső felújítása.

Urnatemető: A templom szentélye alatt levő kriptában e nem évülő urnafülkék válthatók.


Búcsúk: Szent Mihály ünnepe, szeptember 29., illetve az utána való vasárnap: Rózsafüzér királynőjének ünnepe, október 7.

Cím: 1056 Budapest, Váci utca 47/b.
Tel: 06-1-337-8116

Nyitvatartás: 10-18 óráig
Miserend: Hétköznap: 16 óra
Vasárnap: 10 (ünnepi mise) és 16 óra
Gyóntatás: a hétvégi misék előtt 20 perccel
Urnatemető látogatása: h-p: 1630-18, sz: 15-16, v: 11-12

Belvárosi Ferences Templom

Templomtörténet:
Belvárosi Ferences TemplomBelvárosi Ferences Templom

A belváros szívében áll Budapest egyik leglátogatottabb és talán legnépszerűbb lelki központja, a pesti ferences templom. A jelenlegi templom a barokk korban épült. Ünnepélyes felszentelése 1743. szeptember 21-én volt. A ferences atyák a magyarországi szerzetesrendek 1950. évi feloszlatását követően, 40 évi kényszerű belső száműzetés után, 1990. szeptember 1-én térhettek vissza nyolc évszázados történelmi örökségükbe.
A templomhomlokzat Győzelmes Mária barokk szoborcsoportja, a baloldali oldalkápolna "Tápláló Madonna" kegyképe, a Szentháromság egyedülállóan sajátos fa domborműve, a templom barokk-kori stallumának és padjainak fafaragásai (XVIII. századi ferences munka).


Búcsúk: Istenagya, Mária ünnepe: január 1., Assisi Szent Ferenc ünnepe: október 4., Alkantarai Szt. péter ünnepe: október 19.


Nyitvatartás: 6-12, 16-20 óráig
Miserend: Hétköznap: 6, 8, 10, 11, 18.30 óra
Vasárnap: 6,7,8,9,10,11,12,17, 18.30, 20 óra
Gyóntatás: 8-12, 16-19 óráig

Cím: 1053 Budapest, Ferenciek tere 9.
Tel.: 06-1-317-3322

Budapesti Nagyboldogasszony Főplébániatemplom temploma

Budapest legrégebbi temploma, valóságos ékszer! Már a keletkezése is különleges. A rómaiak Kr.u. 300 körül építettek itt erődítményt a barbár támadások kivédésére, mint Aquincumban. Ezért nevezték Contra Aquincumnak. E bástyafalra épült a XII. században első magyar királyunk, Szent István akaratából a helység román stílusú kéttornyú temploma a mártírhalált halt Szent Gellért püspök sírjának a helyén, mely három hajós és körüljáró szentélyű volt. Így jelképezte a kereszténység erejét a pogányság fölött.


Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia TemplomaBelvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia Temploma
1398-ban Babocsai Gergely Zsigmond király udvari káplánja lett a templom plébánosa, aki kieszközölte az újjáépítését. Ez magnagyobbítással és gótikus stílusban történt. Ettől oly szépséges a templom szentélye és ablak nyílásainak faragott keretei nagyok és világos a belseje. Tovább gazdagodott Mátyás király idején: Jobb oldalon az oratórium, majd a reneszánszkori két pastofóriuma 1507. évből a másik. Nagy kincseink az ülőfülkékből előkerült freskómaradványok. Ma a baloldali keresztelő kápolnában láthatók.

Makkosmárián lesz a 3 éves rákos zarándoklat-sorozat záró állomása

Szeptember 27-én szombaton, Makkosmárián a gyógyító összejövetel 13 órakor kezdődik a kegytemplomnál.
Cím: Római Katolikus Egyházközség
2092 Budakeszi
Fő u. 192.


Makkosmária római katolikus kegytemplomaMakkosmária római katolikus kegytemploma
Mennyei Atyánk! Kérünk Téged Jézus Krisztus nevében, a mindenkor segítő Szűzanya közbenjárására, hogy Szentlelked által jöjj be az életünkbe! Kérlek, add meg nekünk a bűnbánat ajándékát, az önismeret ajándékát és a Te terveid ismeretét! Segíts, hogy meggyógyuljunk és kiszabadulhassunk a gonosz lélek minden kötelékéből! Add, hogy valóban szép, fegyelmezett és örömteli éltet élhessünk a Te dicsőségedre és az emberek javára! És kérlek add meg nekünk, hogy egyházunk és társadalmunk is határozott és erős lépésekkel tudjon előre haladni a megújulás és életrendezés útján! Köszönjük, hogy meghallgatod imáinkat! Ámen.


A makkosmáriai búcsújáróhely története

Hiteles története a 18. századba nyúlik vissza. 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később beteg lett. Csodás gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől olajfestményt vásárolt, mely a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázolta. A képet az említett tölgyfára függesztette.

Budapest-Máriaremete

Boldogasszony búcsújáróhelye

Máriaremete az egykor önálló Pesthidegkút területén fekszik - ma Budapest II. kerületében -, a Székesfehérvári egyházmegyében.

Mátraverebély-Szentkút

Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.
Szentkút: Bazilika Minor
A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános írásban rögzítette a több évszázados szájhagyományt.


Tartalom átvétel