Adorans

Caravaggio (Michelangelo Merisi): Feltámadás (Institute of Art, Chicago)

admin, p, 10/03/2008 - 15:09

Jézus ábrázolások

Caravaggio (Michelangelo Merisi): Feltámadás (Institute of Art, Chicago)

7673 olvasás

Hangolom lelkem hegedűjét..... .......NAGYSZOMBATI várakozás a FELTÁMADÁSRA várva

Lélekhangoló

KOPPANZS, szo, 03/22/2008 - 11:34

Egész lelkemmel el akarok merülni Isten végtelen mélységébe és mérhetetlen bölcsességébe.
Teljesen egyedül vagyok....
Senki sem zavar....
Gondolataim sem vonhatnak másfelé... A hétköznapok hajszája, sok gondja távol.... Egyébb dolgom nincs, mint itt lenni.
Érzem az Isten-közelség békéjét, amely eltölt, mint lélek a testet.
Közel az Isten...
Benne élek... benne mozgok..., benne vagyok...
Ő ad energiát, godolatokat sugall, erőt belőle meritek.
Uram, Istenem! Add, hogy minden szándékom és tettem tisztán a Te ügyedet és dícsőségedet szolgálja!

(Ferdinánd Lelotte, S:J.:Beszélgetés a Mesterrel, részlet/ fordította Bálint András

NAGYPÉNTEK A GOLGOTÁN ,- MINDANNYIUNKÉRT

KOPPANZS, p, 03/21/2008 - 09:44

Meginog a kereszt vérző vállán
Összeroskad az ártatlan Bárány
Ó boroljunk mi is véle porba
Hiszen a mi bűnünk terhét hordja

Imádunk Téged , Krisztus, és áldunk Téged!
Mert Szent Kereszted által megváltottad a világot.

(Énekszöveget írta :Dr Lancz Kálmán /KERESZTÚT / kiadta: ECCLESIA)

1617 olvasás

A Szeretet himnusza

Vendégkönyv

Annibale Carracci: Pietà (1599-1600) Museo Nazionale di Capodimonte, Naples

Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén
ha szeretet nincs bennem,
csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny,
nem kérkedik, nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet nem szűnik meg soha.
A prófétálás véget ér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredékes,
és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes az véget ér.
Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek,
úgy gondolkoztam, mint a gyermek,
úgy ítéltem, mint a gyermek.
De amikor elértem a férfikort,
elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben homályosan látunk,
akkor majd színről színre.
Most még csak töredékes a tudásom,
akkor majd úgy ismerek mindent,
ahogy most engem ismernek.
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három,
de közülük legnagyobb a SZERETET.

Tovább
32439 olvasás

Szent Hét kezdete

orsolyka47, p, 03/27/2015 - 11:26

Bibliai jelenetek

A virágvasárnapi szertartás az egyházi év legszentebb hetének a kezdete. A legszentebb hét, mert liturgiájában a legnagyobb, legcsodálatosabb és kegyelemben leggazdagabb titkokat ünnepeljük. Nagy és szent hétnek nevezik azon nagy és szent titkok miatt, amelyeket megünnepel; de szentnek a komoly és jámbor életmód miatt is, amely ebbe az időszakba való. Csendes hétnek is nevezik, mert benne hangos ünnepek nincsenek megengedve, hanem igenis a léleknek csendes magába vonulása és legalább a három utolsó napon az ügyes-bajos dolgok lehető szüneteltetése. Az első keresztény császárok megtiltották ezeken a napokon a bírósági tárgyalásokat, közmunkákat és szórakozásokat. A középkorban az egész hetet gyászhétnek nevezik Eredetileg csak a péntek, a hét legnagyobb gyásznapja viselte ezt a nevet, de lassanként, a régi liturgia szellemét elfeledve, az egész hétre átruházták ezt a nevet. E hétnek a nagy jelentősége a rendkívüli és megható szertartások által is kitűnik. Minden egyes nap kiváltságos nap, tehát ezen a héten semmi más ünnepet nem szabad tartani. Az összes liturgikus imákat, énekeket és olvasmányokat Urunk szenvedéseire és megváltásunk nagy titkaira irányuló gondolatok töltik el. A nagy és szent hét a liturgia szelleme szerint nem gyászhét és ezért benne a kereszt és a feltámadás elválaszthatatlanok. Krisztus megváltói működése nem végződik halállal, hanem a feltámadás győzelmébe megy át. Nem szabad tehát az Úr szenvedését feltámadásától különválasztani. A liturgia nem akar az Úr szenvedésein siránkozni és panaszkodni. Az ősi keresztény felfogás szerint az egész héten győzelem és öröm vonul keresztül, mely Krisztus szenvedéseiben csak átmenetet lát a feltámadás dicsőségéhez. Az elkövetkezendő hétnek nincs olyan napja, melyen ez a húsvéti és győzelmi motívum ne tűnjön ki világosan. Virágvasárnap először az Úr Jézus Jeruzsálembe vonulásának ünnepe, azután az Úr szenvedésének kezdete. Az ünnep Jeruzsálemből származik. A VIII.