Adorans

Budapest legrégebbi temploma, valóságos ékszer! Már a keletkezése is különleges. A rómaiak Kr.u. 300 körül építettek itt erődítményt a barbár támadások kivédésére, mint Aquincumban. Ezért nevezték Contra Aquincumnak. E bástyafalra épült a XII. században első magyar királyunk, Szent István akaratából a helység román stílusú kéttornyú temploma a mártírhalált halt Szent Gellért püspök sírjának a helyén, mely három hajós és körüljáró szentélyű volt. Így jelképezte a kereszténység erejét a pogányság fölött.


Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia Temploma
1398-ban Babocsai Gergely Zsigmond király udvari káplánja lett a templom plébánosa, aki kieszközölte az újjáépítését. Ez magnagyobbítással és gótikus stílusban történt. Ettől oly szépséges a templom szentélye és ablak nyílásainak faragott keretei nagyok és világos a belseje. Tovább gazdagodott Mátyás király idején: Jobb oldalon az oratórium, majd a reneszánszkori két pastofóriuma 1507. évből a másik. Nagy kincseink az ülőfülkékből előkerült freskómaradványok. Ma a baloldali keresztelő kápolnában láthatók.

Nagy károkat szenvedett a templom a török megszállásától, akik 1514-től mecsetnek használták, és főleg 1684, és 1686 évi ostormtól, mikor visszafoglalták. A mai barokk rész az elpusztult helyén épült újjá. Pest lakossága akkor alig 300 ember volt, s csak az esztergomi érsek Széchenyi György támogatásával indult az újjáépítés - de már barokk stílusban. Ezt láthatjuk a sok oldaloltáron visszatükrözni. Történelmünk viharai közül az 1848-as évi szabadságharc és az 1944-45 évi világháború sok kárt tett az épületben. Mégis begyógyították a sebeket, hogy Isten dicsőítésére és a hívek szolgálatára méltó legyen a Nagyboldogasszony templom.

Számos történelmi eseményre emlékezhetünk e templomba lépve: így mindjárt hazánk első vértanúját, Szent Gellért püspököt, akit a Duna túlpartján lévő hegyről taszítottak le a lázadó pogányok, itt, ebben a templomban ravatalozták fel és temették el 1046-ban. Majd 8 év múltán vihették a szent testét Marosvárra, püspöki székhelyére. (A török veszedelem elől menekítették századokkal később Velencébe).

A hagyomány szerint ebben a templomban tartotta eljegyzését 1211-ben Árpádházi Erzsébet, II. Endre, magyar király és Merániai Gertrud leánya Thüringiai gróf fiával, és innen kísérték Wartburg várába.

Számos királyunk és uralkodónk fordult meg itt, és feljegyzések szerint Mátyás királlyá választása előtti napon ünnepi misét mondtak itt a királyért.

Itt vezényelte Liszt Ferenc 1872. II. 4-én a miséjét, a Missa Chorilist. Sokszor adott orgona hangversenyt is e falak közt.


Szent Gellért ereklyéje (980-1046)- Itálisai bencés szerzetes, csanádi püspök, aki életét áldozta a magyar kereszténységért.
Különösen nagy kegy, hogy Szent Gellért vértanú ereklyéjének egy rész Muránóból 2002. márciusában megérkezett ismét a templomba, és elhelyezést nyert az újjáépített szentély szembemiséző oltárában, s láthatóvá lett a kivilágított ereklyetartóban. Ez is emlékezteti a látogatókat a Szent Gellérttől szorgalmazott mennybe felvett Szűz Mária, a NAGYBOLDOGASSZONY TISZTELETÉRE.

2006-tól e templomban látható Szent Erzsébet és Szent László királyunk ereklyéje is.


Búcsúk:Nagyboldogasszony ünnepe: augusztus 15., Szent Gellért ünnepe: szeptember 24.


Nyitvatartás: 9-19 óra
Miserend: Hétköznap: 18 óra, Advent: 6 óra
Vasárnap: 8,30, 10, 12, 18 óra
Gyóntatás: A misék kapcsán

Cím: 1056 Budapest, Március 15 tér. 2.
Tel: 06-1-318-3108