O

Oltár

A templom központja. Itt lesz jelenvalóvá Krisztus áldozata a szentmisében. Ide vár bennünket Krisztus, mint terített asztalához, az eukarisztikus lakomára. Ezért magát Krisztust jelképezi a templomban. A tiszteletadás, a füstölés, virágdíszítés stb. ennek a kifejezése. A II. vatikáni zsinat óta SZEMBEOLTÁRT készítenek, hogy az ott folyó cselekményeket a hívek jobban tudják követni. Az oltárt egy fehér terítővel takarjuk le, keresztet, gyertyatartókat, virágot helyezünk el rajta. Mindezt úgy, hogy a rálátást ne akadályozza. Ezért a gyertyatartókat, a keresztet lehet az oltár mellé állítani megfelelő módon. A virágot is inkább az oltár elé, vagy mellé kell helyezni, és nem a lapjára, ahol a szent szertartások folynak.

Olajszelencék

Belül üvegből vagy nemes angyagból készült kis, kerek fémdobozkák, melyekben a szent olajokat tartják. Ezeket egyes szentségek kiszolgáltatásánál használják. A „B” vagy „O” betűvel jelzett szelencében a keresztelendők olaját, a „CH” vagy „SC”-vel jelzettben a krizmát, az „I” jelűben pedig a betegek olaját tartják. Az olajat ünnepélyesen Nagycsütörtökön szentelik.

Orarium

Verítéket, szájat törlő kendő volt, mely már az ókorban állami, végül egyházi rangot jelző ruhadarabbá vált. A stóla belőle alakult ki. Ld. még stóla.

Ordinarius

Az egyházon belül joghatósággal rendelkező személy. A pápa az egyetemes egyház ordináriusa, aki teljes törvényhozói, kormányzói és végrehajtási joghatósággal rendelkezik. Az általános szóhasználat ordináriusnak a megyés püspököt nevezi, aki saját egyházmegyéjében rendelkezik joghatósággal.

Ornatus

Az ünnepi misén használt díszesebb liturgikus öltözetek készlete a misézők és a felszentelt segédkezők számára.


Tartalom átvétel