Dávid király bűnbánati zsoltára (50 Miserere)

Könyörülj rajtam, Isten, nagy irgalmad szerint,

Töröld el gonoszságomat, nagy könyörületességed szerint

Moss engem tisztára vétkemtől,

Tisztíts meg engem bűnömtől.

Gonoszságomat elismrem,

És bűnöm előtted van szüntelen.

Egyedül ellened vétkeztem.

S ami előtted gonosz, azt cselekedtem,

Hogy igaznak bizonyulj beszédedben,

S diadalmaskodjál ítéletedben,

Íme, te az igazságot szereted;

Bölcsességed elrejtett titkait kinyilatkoztattad nekem.

Hints meg engem, hogy a hónál fehérebb legyek.

Add, hogy örömet és vidámságot halljak,

Megtört csontjaim hadd ujjongjanak.

Fordítsd el bűneimtől arcodat,

Töröld el minden gonoszságomat,

Tiszta szívet teremts belém, Isten,

S újítsd meg az igaz lelket bensőmben.

Színed elől el ne vess engem,

Szent lelkedet meg ne vond tőlem.

Add vissza nekem örvendetes segítségedet,

És fejedelmi lélekkel erősíts meg engem.

Hadd tanítsam útaidra a bűnösöket,

Hogy hozzád térjenek az istentelenek.

Szabadíts meg a vértől, Isten, szabadító Istenem,

Hogy ujjongva hirdesse igazságodat nyelvem.

Uram, nyisd meg ajkamat,

Hadd hirdesse szájam dicséretedet.

Hiszen, ha véres áldozatot kívánnál,

Bizonnyal megadnám;

-de te lgp áldozatokban nem leled kedvedet.

A töredelmes lélek áldozat az Istenek,

A megtört és alázatos szívet, Isten, nem veted meg!