(Ordo Cisterciensis) Alapítója nem egy névhez kapcsolódik. Az első lépést Szent Róbert (+1110) tette meg, aki 1098-ban néhány buzgó bencés rendtársával letelepedett a burgundiai Citeaux-ban, hogy ott az eredeti bencés Regula szellemében éljen. 15 hónap múlva azonban vissza kellett térnie Molesme-be, apáti tisztébe. A rendet magát két utódja, Szent Alberik (+1109) és Harding Szent István (+1134) hozta létre. A rendtagok szemlélődő, munkás életet éltek. Általában völgyekben telepedtek meg, monostoruk mellett mocsarakat csapoltak, erdőt irtottak, művelték a földet, gyümölcsöket telepítettek. Szent Bernát misztikus teológiája alkotta lelkiségük alapját. Jó 200 éven át tartott ez a virágzó állapot, 1335-ben XII. Benedek pápa (maga is ciszterci) már a rend reformját sürgette. Később ki is vált néhány reformág, köztük a trappisták (1664). A francia forradalom megsemmisítette a citeaux-i apátságot és anyamonostort. Az ősi rend csak a XIX. században kezdett ismét erőre kepni. Arculata azonban megváltozott: amint kezdetben, s majd több századon át a földművelés volt fő munkaterületük (Európa mezőgazdasága sokat köszönhet a szerzeteseknek), most egyre jobban bekapcsolódtak a lelkipásztorkodásba, a tudományos munkába, sőt a tanításba. Néhány monostorban nyomda is működött. Az évszázadok során 12 ciszterci kongregáció alakult meg, jobbára nemzeti alapon: itáliai (9 kolostor, 74 rendtag), spanyol (2 kolostor, 43 rendtag), két osztrák (9, 78., illetve 7, 233). belga (3, 64), francia (4,77), cseh (2, 18), egy újabb olasz (19, 216), lengyel (6, 129), brazil (3, 67), vietnami (12, 186). Az 1989-es adatok szerint a ciszterci rend létszáma: 81 házban 1365 szerzetes. IV. Béla nevéhez több monostor alapítása fűződik (Tapolca, Pozsega, Bélakút, Szepes). Példájukat követte több püspök és főúr (Apátfalva, Kapronca, Buda, Paradicsomvölgy, Ercsi, Siklós..) A Rend a középkorban sokat tett a földművelés fejlesztéséért. Az apátságok mellett valóságos mintagazdaságok létesültek, a kornak megfelelő ipari-kézműves létesítményekkel felszerelve. A zaklatott időkben a haza védelméből is kivették részüket. Az ő alkotásuk pl. a péterváradi erőd és a pozsonyi vár egy része. A ciszterciek nevéhez fűződik a csúcsíves stílus Magyarországba való bevezetése. A XIV. század hazánkban is a rend hanyatlásának korát jelentette. Nagy Lajos uralkodása alatt a még megmaradt apátságok is elnéptelenedtek. Mátyás 1477-ben magához Citeaux-hoz fordult segítségért, ám csak német csizterciek jöttek kisebb számban. Zirc újjáépítése a XVIII: század elején kezdődött meg. 1750-ben 12 tagból állt a rendi közösség. A pilisi-pásztói apátság új utat vágott a ciszterci hivatáson belül: 1776-ban átvették az egri gimnázium vezetését. A tanításból következett, hogy a rend egyre inkább "hazaivá" vált, függetlenedett a külföldi irányítástól. Előbb a pilisi és pásztói, később a zirci apátság nyerte vissza függetlenségét. II. József Zircet nem oszlatta föl, de plébániai munkára és iskolai oktatásra kötelezte. 1798-ban Zircen 28 szerzetes élt. 1802-ben Pilis és Pásztó is újraalakult. A magyar ciszterciek fő apostoli területe az iskola lett (Eger, Székesfehérvár, Pécs, Baja, Buda). 1942-ben, amikor a magyar ciszterci kongregáció Zirc alapításának 800. évfordulóját ünnepelte, a magyar rendtagok száma 210 volt. A tanításon kívül 15 plébániát vezettek. 1950-ben 246 ciszterci szerzetesnek kellett megválnia rendi otthonától és apostoli munkaterületétől. 1956-ban magyar ciszterciek részt vettek a dallasi (Texas, USA) egyetem fölállításában, vállalták több tanszék betöltését. 1964-ben Irvingben apátságot és iskolát létesítettek. Ennek a magyar ciszterci apátságnak 1984-ben 23 tagja volt. Halász Piusz és vele néhány zirci ciszterci a Veszprém megyei Magyarpolány mellett Borsodpusztán 1946-ban a zirci apátságtól független monostort lapított azzal a céllal, hogy visszatérjenek az eredeti szigorú, szemlélődő ciszterci életformához. A közösség a Béke Királynője oltalma alá helyezte magát. A Szentszék 1946. november 15-én önálló perjelségnek ismerte el a 10 tagból álló monostort és közvetlenül a rend generális apátjának fennhatósága alá rendelte. A ciszterci rend közel 1400 szentet és boldogot tart számon, köztük mintegy 300 vértanút. Soraikba tartoznak azok a magyar ciszterci szerzetesek, akik a török időkben adták életüket hitükért és testvéreikért. November 13. aciszterci Mindenszentek ünnepe. Néhány ismertebb rendi szent: Róbert (+1111), Alberik (+1109), Harding Szent István (+1134), Clairvaux-i Szent Bernát (+1091-1153), Rielvaux-i B. Aelred (+1167), B. Amadé (+1159), B. János testvér, az "Ave Maria" szentje. Ki lehet ciszterci szerzetes? Akiben - hivatástudattal párosultan -eleven a hit, örömét találja az imában és a közös életben. A kiképzés az újoncévvel kezdődik, amit 3 évre szóló fogadalom zár le. Ezt a teológiai tanulmányok követik, s rendszerint ezek végén teszi le a szerzetes az ünnepélyes örök fogadalmat. A ciszterci rend főapátja a magyar Zakar Polikárp. (?) Magyarországi cím: 1989-ben Nagyvenyimben megindult a rendi fiatalok kiképzése. Ugyanekkor a zirci közösség perjelséggé szerveződött. Budán átvették a Szent Imre plébániát. "A kezdők türelmesen, a haladók szívesen hordják Krisztus keresztjét. A tökéletesek lelkesen átölelik azt." "Lángolj és világíts! Csak lángolni kevés, csak világítani hívságos semmiség. Lángolni és világítani: ez maga a tökéletesség!" Szent Bernát |
|||
