Árpád-házi Szent Erzsébet születésnapja

Szent Erzsébetet a világ a legnagyobb gyógyító női szentként tiszteli, Szűz Mária után. Rózsa-csodáját ki ne ismerné a világon? Még kislány, amikor Árpád-házi II. András király (Szent Endre) gyermekeként a szegényeknek ételt visz a királyi asztaltól titokban.

Útközben megkérdezi édesapja:
- Hová mégy, mit csinálsz, mit viszel a kötényedbe rejtve?

Erzsébet igen meglepődik, és kéri Istent, segítsen, hiszen az édesapja előtt most mit cselekedjen?

Ahogy a kötényét feltárja, bizony az ételek helyett rózsacsokor villan ki a köténye rejtekéből. Ez az első nagy csoda, ami vele megesett, de a történetnek ezzel még nem volt vége; ahogy a szegény gyerekekhez érkezett, bizony a rózsacsokor visszaváltozott étellé, kenyérré. Jézus Urunk segítette ebben is Erzsébetet.
Ha művészek ábrázolják, szinte kivétel nélkül ezt a jelenetet örökítik meg. Gyönyörű remekművek készültek kézrátétes, mennyei gyógyításairól, gyermekeivel való meneküléséről télvíz idején, és a beteg koldussal történő csodájáról is.

Német honba, ahová férjhez ment, bizony az anyósa nem nagyon szerette. Még gyermek, amikor soha nem látott hatalmas hozománnyal (több szekér arany és ezüst tárgyakkal, ékszerekkel) megérkezik leendő hitvese királyi házába. Majdani férjével egymást nagyon megszeretik.

Miután gyermekkori csodatevéseit követően királyi feleségként otthon várja férjét, leprás koldus érkezik a palotába. Erzsébet azonnal lesiet segítségükre, amit anyósa igen rossz szemmel néz.

A nagybeteget, aki olyan sovány, hogy jártányi ereje is alig van, Erzsébet a karjaiban viszi fel hálószobájába és a saját ágyába fekteti. Tudva ezt az anyósa, alig várja, hogy fia hazaérkezzen és beárulhassa.
Erzsébet mit vétkezett! Egy férfit vitt a hálószobájába,- mondja.- és fiával felsiet ennek látására. Az ajtó kinyílik, a szemük az ágyon fekvőre szegeződik, a férj megenyhül, az anyós saját gonoszságán elszörnyülködik, mert bizony az ágyban egy Jézus arcú, gyógyult leprás embert látnak.

Férje még jobban megszereti, anyósa saját lelkiségével, még jobban irigyli, ezért a világ felé megveti Erzsébetet.

Férje halála után palotájából az utcára teszik.
Egy-egy jóember befogadja télvíz idején gyermekeivel. Majd hosszas idő után méltóságába visszahelyezik. Saját kórházat alapít, ahol két kezével a betegek ezrein segít. Energiáival juttatja látáshoz a vakokat, nyújtja a nyomorékok izmait, gyógyítja az éhezők gyomrát, fagyott végtagjait.
.
A német császár szemet vet rá. Feleségül kéri és nap, mint nap zaklatja gyógyító kórházában. Erzsébet könyörög az Úrhoz, hogy életét vegye vissza az égbe, mert a császár ostromát lelki erővel már nem bírja.

Gyógyzuzmó szedése közben, télen, megfáradt, leült a hóba, elszenderedett és itt lehelte ki a lelkét Erzsébet: megfagyott.

Temetése előtt fejét levágták, szívét kitépték és feldarabolták, félve attól, hogy Jézus Urunk életre kelti romlatlan testét. Koporsóját a császár és papjai vitték, demonstrálva nagyságukat, Ők, akik az áldott test gyalázatát tették.

Szentünk csontjait halálát követően 143 évvel Lengyelországba viszik, ahol a lengyel püspök 1715-ben elégetteti. Fej-ereklyéjét ezt megelőzően Mátyás királyunk megszerzi és a Pilis rejtekében őrzi.

A szívét azért vették ki, mert tudták, ha ezt nem teszik meg, visszatérhet. Szent Erzsébet Indiában öltött utoljára testet, Teréz anya mellett élt és tevékenykedett. Mária néven illették ez életében.

Árpád-házi Szent Erzsébet születésnapja
Send an E-card to your friends
You may enter multiple emails
Whatever you type here will be attached to the e-card