Templomok

Kecskeméti Nagytemplom (belső)

Kecskeméti Nagytemplom (belső)

1774 és 1799 között épült Osvald Gáspár, piarista szerzetes tervei szerint, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. A kivitelezési munkákat Fischer Boldizsár irányította. A hajót ekkor még csak zsindellyel fedték. A tetőzet ácsszerkezetét Hausperger Márton kecskeméti mester készítette. A toronysisak 1803 - 1806-ban készült. A rajta lévő rézlemezburkolat 59 mázsát nyom. A torony 1819-ben leégett, s csak 1863-re készült el mai, igen jó arányú formájában.

Belseje monumentális, hámorboltszakaszos, 62 méter hosszú, 25 méter széles, körülbelül 20-25 méter magas, 22 000 m³ légterű, 6 oldalkápolnával szegélyezett, késő barokk stílusú, meglehetősen gazdagon díszített tér. A falfelület díszítményeit Lohr Ferenc, a két mennyezetfreskót, a kupolafreskót, a szentélyfreskót, illetve a belső tér egyéb bibliai alakjait Roskovics Ignác alkotta meg. A bejárattól számolva a legelső mennyezetfreskón a kecskeméti Öregtemplom hatalmas tornyát Mihály és Gábor arkangyal karddal és liliommal őrzi. A középső freskó a város védőszentjét, Szent Miklóst ábrázolja jellegzetes pásztorbotjával, amint egy öreg pásztor kecskegidát ajánl fel neki. Fölöttük Kecskemét címere látható, melyet egy angyal tart. A szentély felőli kupolafreskó az eddigi kettőnél jóval nagyobb, 14 méter átmérőjű, magyar szenteket, királyokat, boldoggá avatottakat ábrázol, amint Máriának, Magyarok Nagyasszonyának hódolnak. A freskón jelen van: Szent Erzsébet, Szent Margit, Szent Imre, Szent István, Szent László, Szent Kinga, Boldog Gizella, Szent Adalbert hittérítő, Boldog Özséb (a pálos rend alapítója), Árpád-házi Boldog Ágnes, Magyarhoni Boldog Ilona, Boldog Gertrúd, Szent Mór püspök, Boldog János hitvalló, ferences rendi szerzetes, Szent Gellért, Boldog Asztrik, Magyarhoni Boldog Pál, Szent Kapisztrán, illetve Hunyadi János serege. A templom belső díszítésének 1894-1900 közötti felújítását Bogyó Pál apátplébános felkérésére Lohr Ferenc (1871–1946) festőművész tervezte.

Egri bazilika

Egri bazilika

Szent István király 1004-ben alapította az egri egyházmegyét. Ezután kezdték el építeni a mai vár helyén a székesegyházat, vagy katedrálist, amely nevét a püspök tanító székéről, katedrájáról kapta.

A történelem viharai többször lerombolták az először román, majd gót stílusú templomot. Az egri vár 1552-es ostroma után, a vár megerősítési tervei és a protestáns várkapitányok a székesegyházat sem kímélték, így a kanonok testülete a mai Bazilika területén álló Szent Mihály plébánia templomba költözött, mely 1580-tól hivatalosan is betöltötte a székesegyház funkcióját és Szent János apostol és evangélista az egri egyházmegye védőszentje is patrónusa lett.

Eger város és az egyházmegye lakosságának növekedésével szükségessé vált egy nagyobb templom építése, melyet Telekessy István kezdett meg, majd Erdődy Gábor az eredeti terveket jelentősen megváltoztatva és a templomot majdnem kétszeresére bővítve fejezett be 1727-ben.

Az 1800-as évek elejére a több évszázados harcok elmúltával az ország lakossága úgy megnövekedett, hogy az immár érseki rangot kapott egri főpásztorok még nagyobb Főszékesegyház építését határozták el. Eszterházy püspök készítette el az első terveket, majd Pyrker érsek ismételten tárgyalt tervezőkkel és végül Hild Józsefet kérte fel a katedrális felépítésére. Pyrker érsek
A Főszékesegyház 6 év alatt épült meg és 1837 május 6-án szentelték fel. Az épület főszobrásza Marco Casagrande olasz szobrász volt, aki a homlokzati Hit, Remény és Szeretet szobrot, a belső tér reliefjeit és az angyal szobrokat faragta. A mellékoltárokon helyezték el a korábbi székesegyházból megmaradt Szent Istvánt és Szent Lászlót ábrázoló képeket, Kracker János Lukács alkotásait.

Kalwaria Zebrzydovszka bazilika belső

Kalwaria Zebrzydovszka bazilika belső

A híres lengyel zarándokhely Kalwaria Zebrzydowska bazilikájának belső felvétele.

Porciunkula

Porciunkula

Mária ünnep, Szűzanyának szentelt templomocska. A hagyomány szerint a Szentföldről hozott kis földre épült, ezért részecske, Porciunkula. A bencés szerzetesek a földjeikre kis kápolnákat építettek, hogy munka közben legyen ahová zsolozsmára összegyűlni. A Porciunkula is ilyen kis templomocska volt Assisi közelében, amelyet a szent különösképpen is megkedvelt. Szívesen tartózkodott és imádkozott itt. A bencésektől meg is kapta ajándékba ezt a kápolnát, amely élete végéig a legkedvesebb hely maradt.
Porciunkula népünk ajkán porcinkula, purcinkula, porcinkulabúcsú, Porcinkulai Szent Ferenc a franciskánus rend három ágának: a ferencrendieknek, minoritáknak és kapucinusoknak, továbbá a velük kegyelmi közösségben élő harmadrendnek legnagyobb ünnepe.

Akik a rend történetét ismerik, jól tudják, hogy a S. Maria degli Angeli titulusára szentelt kis kápolnát, a Monte Subasio kamalduli remetéinek ajándékát Szent Ferenc mindennél jobban szerette. Ez volt az első rend, vagyis a férfiág bölcsője. Itt lett apáca Szent Klára, a női ág, vagyis a második rend társalapítója. Itt halt meg Ferenc tesivér.
Ezzel kapcsolatban ezt olvassuk az életrajzában: „Ezen a helyen egy kicsiny temploma állott a Boldogságos Szűznek, aki alázatosságával kiérdemelte, hogy szent Fia után feje legyen az összes szenteknek. Itt vette kezdetét a Kisebb Testvérek Rendje és nemes alkotmánya, mint egy szilárd alapra épített ház, itt nőtt naggyá és terebélyesedett ki. A szent minden másnál jobban szerette ezt a helyet, és a testvéreknek is megparancsolta, hogy különleges szeretettel ragaszkodjanak hozzá; azt akarta, hogy mindig úgy tekintsenek rá, mint alázatosság és fölséges szegénység dolgában a Rend tükrére. Ugyanezért tulajdonjogát másoknak engedte át, s magának és övéinek egyedül a használati jogot tartotta meg.“ 2 Cel 12. fejezet

Szent Michael és Szent Gudula székesegyház, Brüsszel

Szent Michael és Szent Gudula székesegyház, Brüsszel

A Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház Brüsszelben található.
A feltételezések szerint a székesegyház helyén valamikor egy fából épült kápolna állt. Később, a 11. század elején az nyomtalanul eltűnt épület helyén egy, a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom állt. 1051 körül Szent Gudula földi maradványai is ebbe a templomba kerültek. 1072-ben a templom leégett és 1200-ban építették újjá, egyben megnagyobbították és két tornyot is építettek hozzá. Az eredetileg román stílusban épített templomot, 1300-ban gótikus stílusúvá alakították át.
A belga katolikus egyház központja egészen 1962-ig Mechelenben volt.
A katedrálist a 20. század folyamán szinte folyamatosan renoválták. A felújítás 1999 decemberére fejeződött be.
A belső térben mindenhol fellelhetők a brabanti gótikus stílusra jellemző megoldások: mérsékelten boltozatos, négy pilléren nyugvó tető, a főhajó két oldalán elhelyezett robusztus oszlopok, az oszlopfők növényi díszítése, az oszlopokon elhelyezett, a 12 apostolt ábrázoló szobrok.A főhajó két oldalán 16 kisebb kápolna (nyolc a déli és nyolc az északi oldalon) található. A kórus korai gótikus stílusban épült 1225 és 1280 között. Az északi kápolnában található a templom kincstárának néhány kiemelkedő darabja, köztük egy kb. 1000-re datált angolszász ereklyetartó, amely a Szent Kereszt darabjait őrzi, "Szent Gudula legendája" és az "Utolsó vacsora", Michel Coxie festményei, valamint Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje.
1699-ben készített gyönyörű kivitelű barokk szószék Ádám és Éva paradicsomból való kiűzetését ábrázolja.
A székesegyház gyóntatófülkéit tölgyfából faragták és gazdagon, barokk stílusban díszítették, általában angyalokkal vagy puttókkal.
A katedrális a Mechelen-Brüsszeli Érsekség társszékesegyháza a mecheleni Szent Rumbold-katedrálissal együtt.

Mechelen (Belgium) Szt. Rumbolds Katedrális

Mechelen (Belgium) Szt. Rumbolds Katedrális

A katedrálist a németalföldön tevékenykedő ír misszonárius, Szent Rumbold emlékének szentelték. A templom építése a 13. században kezdődött, háromhajós, kereszt alaprajzú elrendezéssel. Ekkor épült fel a főhajó, a kereszthajó, a három mellékhajó és a kórus. A katedrálist 1312-ben szentelték fel.

1335-ben a város kezdeményezésére a templomot átépítették, a főhajó belmagasságát növelték, a kórust megnagyobbították, az oltár mögé kerengőt és hét mellékkápolnát toldottak be. Az építkezés feltehetően Jean d'Oisy tervei alapján zajlott. A kórus mennyezetét csak 1451-ben sikerült befejezni. Innentől kezdve minden erőforrást a torony befejezésére fordítottak, illetve 1500-ban egy kápolnát toldottak az északi mellékhajóhoz. A flandriai Mechelen városában található Szent Rumbold-katedrális a Mechelen-Brüsszeli Főegyházmegye főtemploma, illetve a belga egyháztartomány metropolitájának temploma, ezzel a belga katolikus egyház központja is. A katedrális késő gótikus stílusban épült és egyik jellegzetessége 97 méter magas, befejezetlen harangtornya.
Szent Rumbold feltehetően ír vagy skót származású keresztény hittérítő volt. Hittérítői tevékenységét, miután a pápa Rómában felszentelte, Brabant és Holland tartományokban végezte. 775-ben a belgiumi Mechelen közelében halt mártírhalált: gonosz cselekedeteik miatt kiállt két férfi ellen, akik aztán tőrbe csalták és meggyilkolták.
A szent maradványait a tiszteletére elnevezett mecheleni Szent Rumbold-katedrálisban őrzik, egy gazdagon díszített arany ereklyetartóban. A katedrális kórusában található 25 festett tábla mutatja be a szent életét és cselekedeteit.

Szent Erzsébet templom a Rózsák terén

Szent Erzsébet templom a Rózsák terén

Budapesten van a VII. kerületben, a Rózsák terén. Szép, parkosított környezetben egy csodálatos, lélegzetelállító építmény.

A neogótikus nagytemplom Steindl Imrének, az Országház építőjének egyik fő műve.
Már a homlokzat harmóniát áraszt. Domborművek és egy hatalmas rózsaablak vonják magukra tekintetünket.A domborművek Jézus és Szent Erzsébet életéből vett jeleneteket ábrázolnak, párhuzamba állítva életútjukat. Ezek a domborművek, valamint a főbejárat fölött, az oromzat csúcsán álló Erzsébet szobor Kiss György szobrászművész alkotásai. A terrakotta díszeket és szobrokat Zsolnay Vilmos gyárában készítették.
A háromhajós csarnoktemplom 62 méter hosszú és 21,6 méter széles, 2560 személyt képes befogadni.
A hosszház és a kereszthajó hatalmas üvegfestményei mind elpusztultak a II.világháborúban. Az elmúlt években megkezdődött az újrakészítésük. A főoltárhoz jobbról és balról két-két mellékoltár is csatlakozik. Kivitelezőik a hazai műipar legnevesebb képviselői voltak, többek közt mint Róth Miksa is.
A templomot 1901. május 16-án Ferenc József császár és király jelenlétében szentelték fel. A tér neve akkoriban még Szegényház tér volt, egészen 1932-ig. Ekkor helyezték el itt és avatták fel Szent Erzsébet szobrát halálának 700. évfordulója alkalmából. A szobor Damkó József alkotása. Erzsébetet - aki 1207-től 1231-ig élt - mint a szegények szentjét egész Európa szívébe zárta.
A tér neve is egy vele kapcsolatos legendára vezethető vissza. Férjének családja nem nézte jó szemmel adakozását, s szemrehányásukat elkerülendő, csodák csodájára kötényében rózsákká váltak az adományok. Ezért kapta aztán a tér a Rózsák tere nevet. Bizony szebb, mint a Szegényház tér név.

Palma de Mallorca Katedrális

Palma de Mallorca Katedrális

Palma de Mallorca fő turistalátványossága a hatalmas, gótikus stílusban épült Palma Katedrális, melynek építése 1229-ben kezdődött, de csak 1601-re fejeződött be. A katedrális felújításában Gaudi is részt vett, de csak néhány ötlete került megvalósításra, ugyanis a kivitelezővel való vitája miatt a híres építész kiszállt a felújítási munkálatokból. A katedrális mellett a 14. századi, muszlim Almudaina-palota található

Szent Márton templom - Hévízgyörk

Szent Márton templom - Hévízgyörk

Máriakéménd Nagyboldogasszony kegytemplom

Máriakéménd Nagyboldogasszony kegytemplom


Tartalom átvétel