Képtár

Szent Rókus sírja

Szent Rókus sírja

Nagyboldogasszony kegyszobor - Fraknó majd Boldogasszony (település)

Nagyboldogasszony kegyszobor - Fraknó majd Boldogasszony (település)

Szent Lőrinc Friedrichshafenben, a St. Gangolf templom festett üvegablakán

Szent Lőrinc Friedrichshafenben, a St. Gangolf templom festett üvegablakán

Nova-Nagyboldogasszony templom

Nova-Nagyboldogasszony templom

A szentély kupolafestménye a Szentháromságot ábrázolja, a négy sarokban a sarkalatos erényekkel: az okosság (kutyával), az igazságosság (nőalak mérleggel), a lelki erősség (nőalak tükör attributummal) és a mértékletesség (nőalak korsóval).

Nova-Nagyboldogasszony templom

Nova-Nagyboldogasszony templom

A templomba lépve az első kupolában „Az angyali üdvözlet” jelenete került megfestésre. Gábor főangyal köszönti a Boldogságos Szűz Máriát, közli vele a megtermékenyülés szent titkát (Lk 1. 26-38.). A kupolafelület négy sarkában szimbólumaik kiséretében a négy evangélista – Máté (angyal vagy ember), Márk (oroszlán), Lukács (bika) és János (sas) - remek freskóját találjuk.

Nova-Nagyboldogasszony templom

Nova-Nagyboldogasszony templom

A templomhajó kupolájának freskója a „Jézus bemutatása a templomban” jelenetet örökíti meg (Lk 2,21-38.). A kupolamező négy sarkában a négy nyugati egyházatya - Szent Ambrus milánói püspök (pásztorbot és méhkas), Szent Ágoston egyháztanító (könyv és pásztorbot), Szent Jeromos a Szentírás tudósa (bíborosi kalap, oroszlán és feszület) és Nagy Szent Gergely pápa (fején a pápai tiara, kezében hármaskereszt) - képét láthatjuk.
A szentélyt elválasztó diadalíven Szily János püspök címere látható.

Karácsony

Karácsony

Advent 2. Vasárnapja

Advent 2. Vasárnapja

Advent 2 vasárnapjaAdvent 2 vasárnapja

Advent 2 vasárnapja

Advent 2 vasárnapja

Virágvasárnap

Virágvasárnap

Virágvasárnap a keresztény ünnepkörben a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete. Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsálembe kereszthalála előtt. Az ókorban az a szokás volt, hogy az arra érdemes emberek útját valamivel befedjék. Az emberek Jézus előtt a ruháikat földre terítették és pálmaágakat tettek az útra.

Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Mind a négy evangélium szerint az emberek megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács apostolok szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.

A nyugati keresztény egyházak liturgiájában e kiemelten fontos dátum mindig a március 15. és április 18. közti valamelyik vasárnapra esik. A katolikusoknál a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. A keresztény kultúra országaiban ez kiemelten fontos ünnep, melynek hagyományára gazdag népszokáskincs épült.

A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (latinul Dominica palmarum, németül Palmsonntag, olaszul Domenica delle Palme stb.). Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Az ünnepet például angol nyelvterületen ezért a Palm Sunday-on kívül Yew Sunday („tiszafavasárnap”) vagy egyszerűen Branch Sunday („ágvasárnap”) neveken is ismerik. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül az örmények nevezik.

A virágvasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek.


Tartalom átvétel