Képtár

Cortonai Szent Margit

Cortonai Szent Margit

Felső-Olaszország Umbria vidékének falucskájában, Laviánóban született 1247-ben. Cortona közelében élte fiatalságát és később ott töltötte bűnbánó éveit is. Ezért lett Cortonai Margit a neve.
Már kisgyermek korában büszke volt arra, hogy ő sokkal szebb, mint mások. Édesanyja, aki látta kislánya túlzott hiúságát, gyakran figyelmeztette ennek rossz következményeire. Amikor hétéves korában az édesanyja meghalt, édesapjának nem sok ideje maradt a lányára. Mostoha anyját sem érdekelte Margit életvitele, így azt tehetett, amit akart.

Tizenötévesen elhagyta a szülői házat és egy környékbeli gazdag ember ágyasa lett. Úrrá lett rajta a paráznaság bűne és bűntársával együtt szakítottak Istennel. Kilenc év telt el a bűnben! 1273-ban a szeretője hosszabb útra ment, amelyből csak hűséges kutyája tért haza. A kutya Margitot a közeli erdőbe vezette. Egy gödörben talált rá meggyilkolt szeretőjére, akinek a holtteste már bomlásnak indult. Margit a holttestet meglátva, megborzadt. Önkéntelenül is a meggyilkolt bűnös lelke jutott eszébe, amely a bűnbánat szentségének hiányában, valószínűleg bűnbánat nélkül juthatott az isteni ítélet elé. Átérezte, hogy szeretője bűneiért, Isten előtt ő is felelős. Ugyanakkor saját elhibázott élete is terhelte a lelkét.

Akkor kimondta Isten előtt: „Istenem, ezután én soha többé nem akarok bűnt elkövetni!!!” Margit lelkében akkor egy bűnös világ dőlt össze és egy új élet kezdődött.

Életének ebben a kritikus pillanatában meghallotta Krisztus hangját, aki meghívta a vezeklésre elkövetett bűnei miatt! A keskeny utat Szent Ferenc követői mutatták meg neki. Kimerülten ért a cellei kolostor kapujához és vezeklő ruhát kért. Mivel nem bíztak a 26 éves nő állhatatosságában, csak 1276-ban vehette fel a vezeklőruhát, a ferences harmadrend öltözetét. Az akkori idők bűnbánati szokása szerint a nyilvánosság előtt is megvallotta a bűneit és vezekelt azokért.

Szent Pál apostol megtérése

Szent Pál apostol megtérése

Saul a damaszkuszi úton a feltámadott, az élő Krisztussal találkozott, és új irányt adott ez életének. Addig is az Isten akaratát kereste, de tévúton, az erőszak és gyűlölet útján. Megtérése abban állt, hogy belátta, az Istenhez vezető út Jézus Krisztus. Rátalált benne élete hivatására: „Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek!” Így lett a keresztények üldözőjéből a nemzetek apostola, Saulból pedig Szent Pál. Nemcsak példájával tanított, hanem kifejezett igehirdetésével is, így mindnyájunknak példát ad a folytonos megtérésre, a szeretetből táplálkozó példamutató életvezetésre és a bátor, nyílt igehirdetésre. Szent Pállal együtt bátran hirdetjük: „A szeretet nem szűnik meg sohasem!”

Szent Pál megtapasztalta az emberi gyengeség mélységét, miközben találkozott a déli verőfénynél is erősebb Világossággal.
A mai napon Krisztus Urunk végtelen irgalmát ünnepli az Anyaszentegyház. Szent Pál, ifjúkori nevén Saul, a farizeusok Írás-ismeretével és elvakult dühével ki akarta irtani a zsenge Egyházat. De úgy tetszett Annak, Aki anyja méhétől kiválasztotta, hogy amikor legnagyobb lánggal lobogott lelkében a gyűlölet, akkor hívja meg apostolának. Amikor Saul a damaszkuszi úton találkozott Jézussal, többé nem hallgatott testre és vérre, hanem hittel követte Krisztust.

A meggyőződés erejével hirdette:

Tudom, kinek hittem, és biztosra veszem:
elég hatalmas ahhoz, hogy igazságos Bíróként
megőrizze a rábízott kincsemet az utolsó napig.

Ünnepe: január 25.

Vízkereszt

Vízkereszt

Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet.

Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

Vízkereszt ünnepét, amelyet eddig január 2. és 8. közti vasárnap tartottunk Magyarországon, az idei évtől január 6-án ünnepeljük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

Ferenc pápa

Ferenc pápa

Havas Boldogasszony

Havas Boldogasszony

A Havas Boldogasszony Mária-ünnep augusztus 5-én van.

Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója (440-ben szentelték fel). Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. A Müncheni-kódex Havi Bódoganya, a Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.

A legenda szerint a 4. században Liberius pápa (352. május 17. – 366. szeptember 24.) idejében az örök városban egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják fel. A Szent Szűz álomban megjelent a házaspárnak és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, templomot kell emeljenek tiszteletére. A Szűzanya e szentélyét ezért Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát Szent III. Szixtusz pápa (432. július 31. – 440. augusztus 18.) díszítette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az efezusi zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát.

Hazánkban is több templom patrocíniuma a Havas Boldogasszony, vagy Havi Boldogasszony. A legismertebb Szeged-Alsóváros országos műemléke, a Szeged-alsóvárosi templom.
Az oltár kép a Szeged-Alsóvárosi Havas Boldogasszony templomban készült.

II. János Pál Misekönyv

II. János Pál Misekönyv

A domborművekkel díszített misekönyv, a magyar egyház hivatalos ajándéka, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából Ozsvári Csaba ötvösművész alkotott.
A misekönyvet XVI. Benedek pápa is használta.
Ugyancsak sokan láthatták a budapesti városmisszió során a Szent István-bazilika előtt felállított mintegy három méter magas keresztjét, illetve a felújított máriapócsi kegykép alakjait is az ő koronái (glóriái) díszítik.
Az idei Húsvéti Szentmise közvetítésén Vatikánból, meghatódva tapasztalhattuk, hogy azt a misekönyvet, melyet a Magyar Örökség Díjas Ozsvári Csaba készített és a Magyar Katolikus Egyház ajándékozta II. János Pál pápának, most Ferenc pápa miséjén láthattuk.

Casciai Szent Rita

Casciai Szent Rita

Boldog Gizella

Boldog Gizella

A magyarok első koronás uralkodónője, Gizella bajor hercegnő Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya volt. 980 körül született, és Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült. 996-ban eskették össze Istvánnal Scheyernben (Bajorország). Regensburgban az Aite Kapelle nevű, volt hercegi udvartemplom egy falfestménye ezt az eljegyzést ábrázolja; Gizella leendő férjénél csaknem egy fejjel magasabb. Eredetileg kolostorba akart lépni: szemlélődő hajlamú, vallásos lélek volt.
Amikor Géza fejedelem fia számára megkérte kezét, mégis beleegyezett a házasságba. Erre elsősorban Szent Adalbert püspök bírta rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mint ha kolostori elvonultságban él. Így Gizella lemondott a szemlélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. A tervezett házasságot leghatározottabban nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenítette, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,barbár herceg'' oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István már jó keresztény, és ígéretet tett egész népe megtérésére. Végül Henrik -- hogy megismerjék -- meghívta Istvánt Bajorországba, aki már az első találkozásnál lefegyverezte az apátnőt előkelő, udvarias és őszinte viselkedésével. De Gerberga -- a krónikás szerint -- még egy utolsó próba elé állította őt. Hosszú ideig halogatta a találkozást István és Gizella között. Azután úgy rendezte a dolgot, hogy István a kolostorkertben lássa meg először Gizellát, aki éppen térden állva imádkozott egy szobor előtt. Fölhívta rá István figyelmét, és kíváncsi volt, hogyan viselkedik a ,,barbár''. István félretette fegyverét, észrevétlenül Gizella mögé lopózott, meghajolt a szobor előtt, és mozdulatlan maradt, míg Gizella be nem fejezte ájtatosságát. Önuralmával Gerberga utolsó ellenállását is megtörte.

Egri bazilika belső tere 3.

Egri bazilika belső tere 3.

Egri bazilika belső tere 2.

Egri bazilika belső tere 2.


Tartalom átvétel