Zakariás éneke

Áldott az úr, Izrael Istene,
eljött és népe váltságát elhozta:
az üdvösség szarvát köztünk felállította
szolgája, Dávid családjából.
Ahogy megmondta
a szent próféták ajkán
kezdettől fogva.
Hogy szabadulást hoz az ellenségtől,
hatalmából mindannak, aki gyűlöl.
Irgalmát megmutatja őseinknek,
és szent szövetségéről nem feledkezik meg,
az esküről, mit esküdött
atyánknak, Ábrahámnak:
hogy félelemtől és az ellenség kezéből
szabadulást ad,
és így szentségben, igazságban
színe előtt szolgálni enged
minden napján az életünknek.
Téged pedig majd, gyermekem,
a Fölséges prófétájának mondanak,
az Úr színe előtt jársz,
neki készítesz utakat,
üdvösségét népének tudtára adod,
a bűnbocsánatot,
irgalmas Istenünk szánakozó szívét,
amely úgy hozta őt közénk,
mint magas égből felkelő Napot.
Hogy azokat, akik az éjben,
a halál árnyékában ülnek, megvilágosítsa
s lábunk a békesség útjára igazítsa.