Adorans

(Congregatio Canonissarum III. Ord. Praemonstratensium)

A Premontrei Kanonokrendet Szent Ágoston Regulája szellemében 1121-ben Szent Norbert (1080/85-1134) alapította. Célja az igaz hit hirdetése volt.

Magyarországon a premontrei női kanonokrend a férfi kanonokrenddel együtt még a szent Rendalapító életében megtelepedett. A nép a fehér ruhás apácákat boldogasszony leányainak nevezte. A Rend magyarországi virágzásának a török hódoltság vetett véget. Veszprém megyében, Somlóvásárhelyen volt utolsó női apátsága, élén Vásárhelyi Katalin apátnővel, aki végrendeletében a Rend megújítását kívánta.

Az annyira óhajtott újraalapításra csak a XX. században került sor. Ráday Sebestyén premontrei kanonok 1927-ben a Veszprém megyei Külsővaton hozta létre a női kanonokrend első kis közösségét. A nővérek püspöki joghatóságú szeretet alkotnak.

Ápolva a Premontrei Kanonokrend eredeti szemlélődő hivatását, a nővérek külső apostoli tevékenységet is folytattak:
- iskola, óvoda, napközi otthon,
- egyesületek,
- népművelés, tanfolyamok,
- betegápolás, elsősegélynyújtás stb.

A közösség jeligéje: Rendünk készen áll minden jóra!

Az ősi hagyományoknak megfelelően a nővérek latin nyelven naponta elimádkozták a teljes kanonoki breviáriumot, illetve szűz Mária kis zsolozsmáját. Napi szentségimádással engeszteltek a világ bűneiért.
Boldogasszony Leányai apáca
Boldogasszony leányai valóban otthonra találtak a magyar nép körében. 1950-ig Külsővaton (anyaház), Somlóvásárhelyen, Kenyeri és Bakonygyepes községben, Nagylengyelben, Mindszenten és Jászón végezték sok áldást hozó liturgikus, apostoli és engesztelő szolgálatukat. Kb. félszázan volta,
Az ősi Premontrei Kanonikrend egyik dísze Boldog Gertrud (+1297), Árpádházi Szent Erzsébet legkisebb leánya.

Magyarországi cím:

Tóth Piroska, M. Hedvig O.-Praem. (?)
8230 Balatonfüred, Mikes u. 8.

1989-ben a nővérek Külsővaton és Pátyon megkezdték közösségük újjászrvezését.