(Societas Jesu) Alapító: a baszk származású Inigo de Loyola, Loyolai Szent Ignác (1491-1556) A Társaság rendkívül gyorsan terjedt, a XVII. században már kereken 13 000 rendtag működött 32 tartományban. 1773-ban különféle nagyhatalmi érdekek és politikai intrikák kereszttüzében XIV. Kelemen föloszlatta a Társaságot; 1814-ben VII. Pius állította vissza. 1931-ben már 22 000 jezsuita működött az öt világrészben. 1980-ban a világ 104 országában: Ismertebb jezsuita szentek: Közel ezer jezsuita halt vértanúhalált Japántól Kanadáig és Portugáliától Mexikóig. Néhány kiemelkedő jezsuita a XX. századból: az osztrák Karl Rahner, a francia Raoul Plus, Henri de Lubac, Francios Varillon, Teilhard de Chardin, a német Alfred Delp (1907-1945); Berlinben kivégezték), a baszk Pedro Arrupe (volt legfőbb elöljáró), az indiai D'Souza és Anthony de Mello, az 1980-ban Bolíviában megölt Luis Espinal.. Magyar földre Szent Ignác halála után öt évvel érkeztek az első jezsuiták. Oláh Miklós esztergomi érsek az ő segítségüket kérte a tridenti zsinat szellemében megfogalmazott reformtervének megvalósításához. Így jött létre 1561-ben az első magyar jezsuita rendház Nagyszombatban; ez azonban megfelelően képzett magyar rendtagok hiányában 1567-ben meg is szűnt. Szántó István kezdeményezésére XIII. Gergely 1580-ban Rómában megalapította a Collegium Hungaricumot. Egy évvel később Báthory István Erdélyben telepítette le a jezsuitákat. Ugyancsak ő akarta a kolozsvári kollégiumot egyetemi rangra emelni.Magyarországon újból a század végén nyitottak rendházat Znióváralján és Vágsellyén. 1615-ben másodszor is megalapították a nagyszombati kollégiumot. Ezt Pázmány Péter 1635-ben egyetemmé fejlesztette. A Társaság feloszlatásakor (1773) Magyarországon 18 kollégiumban, 20 kisebb rendházban és 11 missziós állomáson mintegy 900 rendtag működött. A Társaságot 1814-ben állították vissza. A nagyszombati kollégium 1853-ban nyitotta meg ismét kapuit. Az első független magyar jezsuita tartomány 1909. szeptember 7-én, a három kassai vértanú ünnepén jött létre. A magyar rendtartomány néhány kiemelkedő egyénisége: Pázmány Péter esztergomi bíboros érsek, tudós, író (1570-1637) Káldi György (1572-1634) bibliafordító, Grodecz Menyhért és Pongrácz István (kassai vértanúk 1619), Fáy András és Orosz László hithirdetők, Hell Miksa (1720-1792) világhírű csillagász, Sajnovics János (1733-1785) csillagász és a finnugor nyelvészet úttörője; Hevenesi Gábor, Pray György és Katona István történészek; Baróti Szabó Dávid, Rájnis József, Faludi Ferenc az irodalom világából. A két világháború között: Bíró Ferenc ("A Szív", Jézus Szíve Népleányok Társasága), Bangha Béla szónok és író, sajtóapostol, Kerkai Jenő (Kalot), Csávossy Elemér (író, lapszerkesztő, lelkigyakorlat vezető), Hunya Dániel (spirituális), Zsámár Jenő (hithirdető, kínai szótár szerkesztője), Torma Kálmán és Kaszap István szentéletű novíciusok... 1978-ban Torontóban megindult a magyar jezsuiták Szent Imre Noviciátusa. A kiképzés menete: 2 év újoncidő (közben 30 napos lelkigyakorlat), első fogadalom, utána bölcseleti és teológiai képzés - a laikus testvér szakképzést kap - harmadik próbaidő, majd ünnepélyes örök fogadalom. Az 5 világrészben apostolkodó 26 089 jezsuita (1989-es adat) életmottója: A Jézus Társaság központi háza: Magyarországi cím: Magyarországon kívül: 1989-ben a magyar jezsuiták a következő helyeken kezdték meg ismét lelkipásztori tevékenységüket: Budapest (Jézus Szíve lelkészség), Hódmezővásárhely (plébánia, noviciátus), Szeged (Szent József lelkészség), Kispest (plébánia) és Kalocsa (lelkészség, börtönpasztoráció). "Keresztyének, az alázatosság sem vakká és bolonddá, sem hálátlanná nem tészi embert: hanem arra viszi, a mit a nagy szentek cselekedtek, és a mit Isten parancsolt." |
|||
