(Ordo Fratrum Minorum Conventualium) A minoriták a barna ruhás ferencesekkel és kapucinosokkal együtt Assisi Szent Ferenc (1181 vagy 1182-12269 első rendjét alkotják. Az alapító - aki különben soha nem gondolt rendalapításra - a teljes, radikális szegénység híve volt, ő maga és az első testvére is szívesen töltöttek akár hosszabb időt is remeteségben. A kisebb testvérek egy másik csoportja viszont inkább a közösségi életet tartotta fontosnak, nagyobb közösség pedig nem élhet csupán koldulásból, szervezett és biztos keretre van szüksége. E kétféle irányzat szinte kezdettől fogva föllelhető Szent Ferenc rendi családjában. Obszervánsok (Szt. Ferenc eredeti eszményéhez szigorúan ragaszkodók) és konventuálisok (nagyobb közösségben élők) néven különbözteti meg őket a rendtörténet. X. Leó 1517-ben általános káptalant hirdetett meg, s megkísérelte az egység megteremtését. A konventuálisok, vagy ahogy ma mondjuk, a minoriták, csak a soraikból kikerült V. Sixtus pápa (1585-1590) idején alakultak külön renddé. 1619-ben elnyerték teljes függetlenségüket, s ettől kezdve tért hódítottak egész Európában. Magyar földön két évvel korábban, 1617-ben jelentek meg. Elsősorban az ország keleti részén és Erdélyben alapítottak házakat, 1750-ig 18-at; Arad (plébánia), Csütörtökhely (plébánia), Eger (hitoktatás), Gödöllő 8fiúgimnázium és kollégium), Imreg (plébánia), Kézdivásárhely (plébánia, gimnázium), Kolozsvár (tanárintézet), Miskolc (fiúkollégium), Nagybánya (plébánia), Nyírbátor (plébánia és gimnázium), Pancsova (plébánia), Szeged (plébánia), Szilágysomlyó (főgimnázium), és Giródtótfalu (plébánia), 1702-ben választották meg az első agyar tartományi főnököt. 1744 óta a minoriták töltötték be a római Szent Péter bazilikában az apostoli gyóntató tisztét. Trianon után a minorita rendnek mindössze 4 rendháza maradt: az egri, a miskolci, a nyírbátori és a szegedi. A nyírbátori és a miskolci kolostort a szentéletű tartományfőnök, Kelemen Didák (1683-1744) alapította. A rend célkitűzése: evangéliumi élet a hármas fogadalom szerint, apostoli szolgálat hívők és nem hívők között. A minorita rend két legismertebb szentje: A minoriták készen állnak minden lelkipásztori szolgálatra. A ferences karizma szellemében működnek plébániákon, kórházakban, hittant tanítanak fiataloknak és felnőtteknek, képviselik a keresztények egységének ügyét, s az ősi rendi hagyományoknak megfelelően előszeretettel indulnak missziós területekre is. Belépéskor a papságra készülőknek érettségivel, a testvérhivatást választóknak pedig legalább egy szakma ismeretével kell rendelkezniük. Pax et Bonum! Béke és Áldás! - ez az ősi ferences köszöntés hallatszik mindenütt, ahol Asisi Szent Ferenc minorita fiai élik és hirdetik az evangéliumot. Központi házuk: Az újjászerveződő magyar minorita rendtartomány Miskolcon kezdte meg a lelkipásztori szolgálatot. Terveikben szerepel egy kollégium létesítése. (1990-es adat). |
|||
