(Societas Mariae Virginis) A Társaság az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Mária Kongregációban jött létre 1926-ban. Tagjai Szent Ignác szellemében azt tartották céljuknak, hogy elvegyülve az emberek között a lelkipásztori munkában a papok segítői legyenek, nem keresve mást, mint Isten nagyobb dicsőségét és testvéreik üdvösségét. Nem válogatnak a munkában, nem zárkóznak el a világtól; életmódjuk, ruházatuk egyszerű, feltűnés nélküli. Áldozatos életet élnek. A legmagasabb fokú imaélet és a tevékeny apostoli szolgálat legtökéletesebb példaképe a Szűzanya. A társaság életeszménye ennek a szemlélődő és ugyanakkor tevékeny apostoli életmódnak állandó egyensúlya. Bizalommal tekintenek Máriára és Őt állítják maguk elé követendő példának. Szűz Mária Társasága 1948-ban kapta meg a szerzetesek Kongregációjának jóváhagyását. Az alapító, Ván Zsuzsanna Mária Mindszenty bíboros kezébe tette le örök fogadalmát, őtőle kapott megbízást a Társaság további vezetésére. A társaság tagjai szép eredménnyel működtek: hitoktatást végeztek, egyesületeket és lelkigyakorlatos házat vezettek többek között Budapesten, Kolozsvárott, Dunaszerdahelyen és a pécsi egyházmegye több községében. A budapesti Collegium Josephiumban szegény sorsú tehetséges fiúkat neveltek és tanítottak; a fiúk közül többen a papi szolgálat útjára léptek.űű1950-ben a Szűz Mária Társaság mintegy félszáz tagot számlált. A szétszóratás nehéz éveiben is élték hivatásukat: áldozatban, szemlélődő imában és észrevétlen apostoli szolgálatban. Címük: 1990-ben a közösség a Budapest XII. kerületben általános iskola szervezését kezdte meg. (1990-es adatok) |
|||
