Fogadj el uram, fogadj el...

Feledd el amaz elárvult napokat,
amelyek nélküled múltak el.
Csak ezt a kicsi pillanatot teregesd ki
öledben és tartsd fényességed alá.
Vándoroltam hangok nyomában, melyek
maguk után csalogattak,
de nem vezettek sehova.
Hadd ülök békén, s hallgatom szavaidat
lelkem csöndjében.
Ne fordítsd el arcodat szívem sötét
Titkaitól, hanem égesd őket, míg föllángolnak tüzedtől.

(Rabindranath Tagore)